Mi az energetikai tanúsítás és miért fontos?

Az energetikai tanúsítás egy eljárás, amely felméri és minősíti egy épület energiahatékonyságát. Az eljárás eredményét egy energiatanúsítvány dokumentálja, amely részletes információkat tartalmaz az épület energiafogyasztásáról, és besorolja azt egy energetikai osztályba (pl. AA, BB, CC). Az energetikai tanúsítás alapvető fontosságú:

• Tájékoztatás: Segít az ingatlanvásárlóknak és -bérlőknek felmérni az adott épület várható energiaköltségeit.
• Értékállóság: Egy jó besorolású energiatanúsítvány növelheti az ingatlan értékét és vonzerejét a piacon.
• Jogi megfelelőség: Adásvétel vagy bérbeadás esetén kötelező a tanúsítvány megléte.
• Energiatudatosság: Ösztönzi az energiahatékonysági fejlesztéseket, hozzájárulva a fenntarthatósághoz.

Az energetikai tanúsítványt sokan „energiakivonat” néven is ismerik.

Miért változik az energetikai tanúsítás rendszere?

Az új rendelet célja az, hogy a tanúsítási rendszer még pontosabbá, átláthatóbbá és megbízhatóbbá váljon. A módosítások az Európai Unió irányelveihez való további harmonizációt, valamint a nemzetközi gyakorlatokhoz való igazodást szolgálják. A változások a tanúsítványok hitelességét és a bennük szereplő adatok pontosságát hivatottak javítani.

 

Az energetikai tanúsítás legfontosabb változásai

Az új rendelet számos fontos változást hoz az épületek energetikai tanúsításában. Ezek a változások az alábbi főbb területeket érintik:

 

A tanúsítványok kötelező felülvizsgálata

A legjelentősebb változás, hogy az újonnan kiállított energetikai tanúsítványok már nem érvényesek a kiállítás napjától számított 10 évig automatikusan. Ehelyett kötelező felülvizsgálati dátum kerül bejegyzésre minden tanúsítványba.

• Mikor szükséges a felülvizsgálat?
  • 5 évente: Minden energetikai tanúsítványt felül kell vizsgálni legalább 5 évente, a kiállítástól számítva.
  • 2 éven belül: Ha a tanúsítvány kiállítása óta eltelt 5 év, és az ingatlan eladásra vagy bérbeadásra kerül, a tanúsítványt 2 éven belül felül kell vizsgálni.
  • Épületátalakítás esetén: Amennyiben az épületen olyan átalakítási, felújítási munkálatokat végeztek, amelyek jelentősen befolyásolják az energiafogyasztást (pl. homlokzati hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer korszerűsítése), a tanúsítványt kötelezően felül kell vizsgálni az új energetikai jellemzők figyelembevételével.
  • Régebbi tanúsítványok: A rendelet hatályba lépése előtt kiállított tanúsítványok továbbra is érvényesek 10 évig, de ha elérik az 5 éves kort, és az ingatlan eladásra vagy bérbeadásra kerül, akkor 2 éven belül felülvizsgálatot kell végezni rajtuk.

 

Ki végezheti az energetikai tanúsítást és a felülvizsgálatot?

Az energetikai tanúsítást és annak felülvizsgálatát kizárólag engedéllyel rendelkező energetikai tanúsító szakemberek végezhetik, akik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által vezetett névjegyzékben szerepelnek. Fontos, hogy a szakember rendelkezzen a megfelelő jogosultsággal és regisztrációval.

 

A tanúsítványok nyilvántartása és ellenőrzése

Az új rendelet értelmében az energetikai tanúsítványokról szóló adatokat (pl. az ingatlan címe, a tanúsítvány típusa, azonosítója, az effektív névleges teljesítmény) az energetikai felülvizsgáló rögzíti a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által vezetett Klímagáz adatbázis erre létrehozott fejezetében. Ez a nyilvántartás segíti a hatóságokat az ellenőrzésben és az adatok nyomon követésében.

• Ellenőrzés: A Hatóság a felülvizsgálatok meglétét a Magyar Mérnöki Kamara közreműködésével ellenőrzi. Nem teljesítés, vagy javítás elmulasztása esetén bírságot szab ki.

 

Mentességek és kivételek az energetikai tanúsítás alól

Bizonyos esetekben mentesség vonatkozhat az energetikai tanúsításra:

• Pénzintézeti ingatlanok: Olyan esetekben, ahol a pénzintézetek tulajdonában lévő, jelzálogfedezetként szolgáló ingatlanokról van szó, és az adós nem teljesítette a tartozását.
• Végrehajtási eljárások: Ha az ingatlan végrehajtási eljárás keretében kerül értékesítésre.
• Időszakos bérbeadás: 4 hónapnál rövidebb időre szóló bérbeadás esetén.
• Mezőgazdasági épületek: Olyan épületek, ahol a rendeltetés szerinti nettó alapterület használati ideje nem haladja meg az évi 4 hónapot, vagy az éves energiafogyasztás nem éri el a 25%-ot.
• Műemlék jellegű épületek: Bizonyos műemléki vagy helyi védettség alatt álló épületek, amennyiben a tanúsítás jelentősen befolyásolná azok jellegét vagy megjelenését.
• Egyéb eseti kivételek: Az egyedi helyzetekre vonatkozóan a jogszabály további kivételeket is meghatározhat.

 

Az épületekkel szembeni további követelmények és fontos változások

Az új rendelet további fontos követelményeket is bevezet az épületek energetikai jellemzőivel kapcsolatban.

 

A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó kötelezettségek

Az új építésű épületeknél a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű kialakításra vonatkozó megfelelési kötelezettséget eltolták 2021. június 30-ig, abban az esetben, ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor (6/B. §).

 

Hőszigetelés és megújuló energiaforrások

Az épületek energetikai tanúsítása során gyakran felmerülő kérdésekre is választ ad a rendelet:

• Vastagabb hőszigetelés szükséges? A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U érték) vonatkozó követelmények már nem szigorodtak tovább a 2018 óta érvényes költségoptimális követelményszinthez képest. Tehát a mostanában használatba vételre kerülő épületek jó eséllyel már e-szerint lettek tervezve.
• Kötelező a napelem? A rendeletben leírt minimum 25%-os megújuló részarány többféleképpen is biztosítható. Megújulónak számít:
  • Az országos hálózatból vett elektromos áram (10%-ban).
  • A tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet.
  • A nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia.
  • A távhő, külön számítás szerint megállapított részaránnyal.
  • Ez azt jelenti, hogy akár egy levegő-levegő hőszivattyúval kombinált fatüzelésű kályha is megfelelő megújuló részarányt adhat. Fontos módosítás, hogy hőszivattyúnál a hűtésre használt hőmennyiség legfeljebb április 15. és október 15. között vehető figyelembe.

 

Könnyítések a megújuló energiára vonatkozó követelményben

Fontos könnyítés, hogy amennyiben a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint az ilyen rendszerek alkalmazása műszaki és gazdaságossági szempontból célszerűtlennek minősül (a hagyományos földgáz fűtéshez képest nem jár primerenergia-megtakarítással, vagy a megtérülési idő nagyobb 10 évnél), akkor „a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető”. Ez azt jelenti, hogy ekkor az összesített energetikai jellemző követelmény értéke:

• lakóépületeknél 100 helyett 76,
• irodáknál 90 helyett 68,
• oktatási épületeknél 85 helyett 65 kWh/m2év lesz.

 

Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új követelmény lett a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás is. Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.

 

E-mobilitás támogatása

A rendelet kiegészült egy 8. melléklettel, ami az e-mobilitás elterjedését hivatott segíteni. Ennek értelmében új építésű, vagy jelentős felújítással érintett épületek esetében, ha az épületen belül, vagy közvetlenül mellette legalább 10 beállóhelyes parkoló található, a parkolóban nem lakóépületeknél legalább egy elektromos töltőpontot, és öt helyenként villamos csatlakozást, még lakóépületeknél parkolóhelyenként villamos csatlakozást kell kiépíteni, amennyiben a felújítás a parkolót vagy a villamos hálózatot is érintik. Meglévő, nem lakóépületek esetén 2025. január 1-től 20 parkolóhely fölött kötelező lesz legalább egy töltőpontot telepíteni.

 

Az energetikai tanúsítás folyamata – hogyan készül az energiatanúsítvány?

Az energetikai tanúsítás folyamata általában az alábbi lépésekből áll:

1. Adategyeztetés és helyszíni felmérés: A tanúsító szakember felveszi a kapcsolatot az ingatlan tulajdonosával, és egyezteti a felmérés időpontját. A helyszínen felméri az épület szerkezetét (falak, tető, födémek), nyílászáróit, fűtési és melegvíz-ellátó rendszerét, valamint a világítási rendszert.
2. Dokumentáció gyűjtése: A szakember bekéri az ingatlanhoz kapcsolódó műszaki dokumentációkat (pl. alaprajzok, építési tervek, műszaki leírások), amennyiben rendelkezésre állnak.
3. Számítások elvégzése: A gyűjtött adatok és a helyszíni felmérés alapján a tanúsító elvégzi a szükséges energetikai számításokat, melyekkel meghatározza az épület primer energiafelhasználását.
4. Besorolás és minősítés: Az eredmények alapján az épületet besorolja egy energetikai osztályba (pl. AA, BB, CC stb.), a 2016-os rendelet szerinti 12 kategória valamelyikébe.
5. Tanúsítvány kiállítása: A tanúsító elkészíti a hivatalos energiatanúsítványt, amely tartalmazza az összes releváns adatot, a besorolást, valamint javaslatokat az energiahatékonyság javítására.
6. Nyilvántartásba vétel: A kiállított tanúsítvány adatait a tanúsító rögzíti a központi nyilvántartási rendszerben.

 

Első vizsgálat új rendszerek esetén

Új rendszer esetén az üzembe helyezéstől számított egy éven belül esedékes az első vizsgálat. Ezt az energetikai felülvizsgáló helyszíni szemléje, valamint a rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján végzi el.

 

Társasházak és lakásszövetkezetek

Társasház, vagy lakásszövetkezet esetén közgyűlési határozatot kell hozni a felülvizsgálat elrendeléséről, majd az eredményeket szintén közgyűlésen kell ismertetni.

Fontos tudnivalók eladás és bérbeadás esetén

Ingatlan eladása vagy bérbeadása esetén az energetikai tanúsítvány bemutatása és átadása kötelező.

• Eladási szerződés: A tanúsítvány az adásvételi szerződés kötelező melléklete. Enélkül az ügyvéd nem jegyzi ellen a szerződést.
• Bérleti szerződés: Bérbeadás esetén a bérleti szerződésben hivatkozni kell az energetikai tanúsítvány azonosító számára, és a bérlőnek át kell adni annak másolatát.

 

Az épületek energetikai tanúsítása alapvető fontosságú lépés az ingatlanok értékelésében és az energiatudatos gondolkodásban. Az új rendelet által bevezetett jogszabályi változások, különösen a kötelező felülvizsgálati dátumok bevezetése, még nagyobb hangsúlyt fektetnek a tanúsítványok aktualitására és pontosságára. Az eddigi gyakorlatnál egy jobban szabályozott, bizonyos értelemben szigorúbb rendszer bevezetése a cél, melyen keresztül az épületek üzemeltetői megfelelő időközönként átfogó képet kaphatnak rendszerük energiahatékonyságának állapotáról, illetve az esetleges energiahatékonyság-növelési lehetőségekről. Ezek alapján a Klímagáz adatbázis része a felülvizsgálatra jogosultak és maguk a berendezések nyilvántartása.

Az épületenergetikai követelmények útvesztőjében készséggel állunk rendelkezésére.

Kérjen tőlünk részletes tájékoztatást, vagy kérjen ingyenes ajánlatot energetikai tanúsításra még ma!

Tekintse meg referenciáinkat is!

Szerző: Domján Sándor (az ENCO Auditor Kft. energetikai mérnök munkatársa)