Első határidő: 2025. december 31.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a 70 kW effektív teljesítmény fölötti fűtő – hűtő – szellőztető rendszerek (csak komfort) felülvizsgálata kötelező.
Az Enco Energy teljeskörű helyszíni vizsgálata során vizsgálja:
Nem a steril felülvizsgálati jelentést készítjük, hanem abban támogatjuk hogy minél energia hatékonyabb legyen, támogatjuk együttműködünk. Számunkra a siker a magasabb energiahatékonyság elérése.
Valóban az energiahatékonyságra fókuszálunk minden projektünkben.
Az épületek és rendszerek minden aspektusát vizsgáljuk, így átfogó és pontos képet adunk.
Minden szükséges jogosítvánnyal és évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a felülvizsgálatok terén.
Biztosítjuk a törvényi előírásoknak való teljes megfelelést, így elkerülhetőek a bírságok.
Gyakorlati, testreszabott javaslatokat adunk az energiahatékonyság növelésére és a költségek csökkentésére.
A felülvizsgálat segít megelőzni a meghibásodásokat és növeli a rendszerek megbízhatóságát.
Nemcsak aktuális állapotot vizsgálunk, hanem javaslatot adunk a jövőbeni beruházásokhoz és energiahatékonysági stratégiákhoz.
A 70 kW-os kötelezettség a hőtermelő és klímaberendezésekre vonatkozik, amelyek névleges villamos teljesítménye meghaladja a 70 kW-ot, és amelyek a MEKH (Magyar Energiahatósági Hivatal) rendeletei értelmében almérő telepítésére kötelezettek, ha megfelelek az adott feltételeknek. A kötelezettség egyaránt érinti a lakóépületeket (társasházak, panelek, szállodák, stb.), irodaépületeket, ipari épületeket, oktatási egészségügyi épületeket, önkormányzatokat, azaz mindenkit, akinek a jelzett 70 kW-nál nagyobb épületfűtő/épülethűtő berendezéssel rendelkezik. Nem képeznek kivételt az ÉKM rendelet hatálya alá nem tartozó épületek sem (pl. nagy belső hőnyereséggel rendelkező ipari épületek, műemlékvédelmi épületek, hitéleti célra szolgáló épületek).
Épületet vagy épületeket 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer vonatkozásában
Kivételekről részletesen
Épületet vagy épületeket 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer
vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer hozzáférhető részeinek vonatkozásában
A felülvizsgálatot energetikai auditálási kötelezettség esetében a kötelező auditálás részeként négyévente, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni. Ennek lefolytatásáról az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak (együtt rendszerüzemeltető) kell gondoskodnia.
Fontos megemlíteni, hogy
a fűtési és légkondicionáló rendszerek hatékonyságának, és az épület követelményeihez viszonyított méretezésének értékelésére, valamint a rendszer teljesítmény adott feltételek melletti optimalizálhatóságára, helyszíni vizsgálatot követően.
a rendszerüzemeltetőnek biztosítania kell a rendszer használatával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos dokumentumokat és információkat. A felülvizsgálónak a rendszerek hozzáférhető részeit helyszíni ellenőrzés keretében is meg kell vizsgálnia.
A szolgáltatást az előírt jogosultsággal, regisztrált energetikai felülvizsgálóként végezzük az ország egész területén.
Az energetikai felülvizsgálat helyszíni felmérése az épület körbejárásával kezdődik, melynek célja az épület fő jellemzőinek rögzítése. Amennyiben nem áll rendelkezésre energetikai tanúsítvány, alapvető feladat az épület hőszükségleti paramétereinek meghatározása a fajlagos energiaigény felméréséhez. Ezt követően a szakembereink felmérik a telepített hőtermelő berendezéseket, amelyek hatékonyságának mérésére kerül sor.
A mérések során rögzítjük az égéstermék-veszteséget és a sugárzási veszteséget is, melyek a berendezés működése közbeni hőleadásra vonatkoznak. Fontos, hogy a berendezés típusától függően méréseket végzünk a füstgázveszteség pontos megállapítására is. Továbbá a felülvizsgálat során rögzíteni kell a fűtési rendszerben működő szivattyúk műszaki állapotát és típusát. A teljes vezetékhálózat felmérése szükséges a szigetelési hiányosságok és a hőveszteség feltérképezésére. Végül, a hőleadók (például radiátorok) felmérése teszi teljessé a rendszer működésének átfogó képét.
Hatás: jelentős energia- és költségveszteség, mivel a berendezések a friss levegő előmelegítése/hűtése nélkül működtek, nőtt a primer energiafogyasztás. Javaslat: a szivattyúk üzemképességének azonnali ellenőrzése, meghibásodott egységek javítása/cseréje, valamint rendszeres karbantartási terv bevezetése.
Hatás: a szivattyúk túlzott energiafelhasználása, zajproblémák, a hőcserélők nem optimális terhelése. Javaslat: a szivattyúk munkapontjának újramérése és beállítása a gyári/tervezett értékek szerint, esetleg frekvenciaváltós szabályozás alkalmazása a dinamikus igényekhez.
Hatás: folyamatos hőveszteség, felesleges terhelés a szivattyúkon és a csőhálózaton, romló hatásfok. Javaslat: minden álló kazánt hidraulikailag ki kell zárni, automatikus szelepek telepítése a veszteségek minimalizálására.
Hatás: jelentős hőveszteség, alacsonyabb rendszerteljesítmény, magasabb energiafelhasználás. Javaslat: hiányos, sérült szigetelések pótlása, korszerű, hőálló szigetelés alkalmazása.
Hatás: nem optimális hőfok- és légáram-szabályozás, energiafelesleg, komfort problémák az épületben. Javaslat: a szabályozási logikák és szenzorok felülvizsgálata, beállítások optimalizálása, modern automatizálási rendszerek bevezetése, amelyek figyelembe veszik a valós igényeket.
A fűtési rendszer szivattyúi folyamatosan járnak, még amikor nincs hőigény. Ez nemcsak felesleges villamos energia-felhasználást jelent, hanem a berendezések élettartamát is csökkenti, és a hőleadás szabályozhatóságát is rontja.
A melegvíz előállítása akkor is zajlik, amikor senki nem használja. Ez folyamatos hőveszteséget eredményez a tárolóban és a csőrendszerben, és növeli a fűtési költségeket.
Ha a hővisszanyerő szivattyú nem működik megfelelően, a levegőből visszanyerhető hőenergia elvész. Ennek következtében a fűtési vagy hűtési energiaigény nő, és a rendszer hatékonysága jelentősen csökken.
A külső hideg levegőből származó ingyenes hűtési lehetőséget a rendszer nem hasznosítja, így aktív hűtésre van szükség. Ez nemcsak többletenergiát igényel, hanem a berendezés élettartamát is csökkentheti.
A tartalék kazán folyamatosan fenntartja a meleg állapotot, még ha nincs rá szükség. Ez állandó hőveszteséget okoz, és fölöslegesen terheli a rendszer villamos energia-felhasználását.
A ritkán, szakaszosan működő légkezelő berendezés gyakori újraindításával többletenergiát fogyaszt, és a levegő hőmérséklete nem stabil. Ez ronthatja a komfortot és növeli az üzemeltetési költségeket.
Hibás termosztát-beállítások vagy automatika miatt a rendszer túlmelegít vagy túlhűt. Ennek következménye a magasabb energiafogyasztás, alacsonyabb komfortérzet, és gyakran a berendezések túlterhelése.
Túl nagy kazán, hőszivattyú vagy hűtőgép alacsony hatásfokkal üzemel, mivel ritkán működik a névleges teljesítményen. Ez többletenergiát fogyaszt, és gyakran rövid időn belül újraindulásra kényszeríti a rendszert.
A csövek, tartályok vagy légcsatornák rossz vagy hiányzó szigetelése miatt a hő vagy hideg energia a környezetbe távozik. Ez nemcsak növeli a fogyasztást, hanem csökkenti a berendezések hatékonyságát és élettartamát is.
Az elöregedett berendezések hatásfoka jelentősen csökken, így a fűtési és hűtési energiaigény magasabb lesz ugyanazért a komfortért. A meghibásodás kockázata is nagyobb, ami gyakori javítási költséggel jár.
A tájékoztató árlista a Magyar Mérnöki Kamara ajánlása szerinti díjakat tartalmazza. Az energetikai felülvizsgálati árak a maximumot jelentik, azokat minden esetben egyedileg határozzuk meg a feladat ismeretében. Árkedvezményt jelent több épület vizsgálatának egyidejű megrendelése.
Mit tartalmaz az energetikai felülvizsgálat ára?
Az energetikai felülvizsgálat ára a szolgáltatás teljes körű elvégzését tartalmazza, kiszállással, műszeres méréssel, adatszolgáltatással. Amit nem tartalmaz az ár, az az épület hiteles energetikai tanúsítványának elkészítése, ezt csak külön szolgáltatás keretében tudjuk biztosítani.
az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII.
törvény egyes energetikai felülvizsgálatot érintő szabályainak végrehajtásáról
