A szénkompenzáció: mi ez, és hogyan segít a klímaváltozás elleni harcban?
A szénkompenzáció: mi ez, és hogyan segít a klímaváltozás elleni harcban? A szénkompenzáció évtizedek óta megosztó téma a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek körében. A koncepció lényege, hogy a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét ellensúlyozzák olyan projektekkel, amelyek ugyanennyi CO2-t távolítanak el a légkörből. Bár a szénkompenzáció jövője bizonytalan, a szabályozott és az önkéntes szénpiacok működésének megértése kulcsfontosságú a...
Tovább olvasom
Napelem aktualitások 2024: Vége a betáplálási stopnak?
Napelem aktualitások: Fontos bejelentések és változások a szektorban Lantos Csaba, energiaügyi miniszter október 7-én tartott tájékoztatójának főbb pontjai: Az olcsó, orosz energiára alapozott energiák korának vége Az energiakrízisnek még nincs vége, Európa kitettsége nem csökkent Európa diverzifikációs és függetlenedési kísérleteket tett, ebben szerinte Magyarországnak is fontos szerepe van; Magyarország csökkenti a fosszilis energiahordozók részarányát, és...
Tovább olvasom
Elhagyatott területek: Rejtett értékek a biodiverzitásért és a klímaváltozás ellen
Elhagyatott területek: Rejtett értékek a biodiverzitásért és a klímaváltozás ellen A világon egyre növekvő számú, elhagyatott mezőgazdasági terület és leromlott állapotú erdő hatalmas, de alig ismert potenciállal rendelkezik a biodiverzitás helyreállításában és a szén-dioxid megkötésében. Ökológusok szerint ezek a területek elhanyagolt erőforrásként szolgálhatnak a bolygó megóvásában, és a rajtuk elinduló ökológiai megújulás kulcsfontosságú lehet a...
Tovább olvasom
Mindent, a karbonvámról
Az Európai Unió 2021-ben bemutatott Fit for 55 klímavédelmi intézkedéscsomagjának részeként október 1-jétől Magyarországon is elindul a karbonvámként ismert Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) azaz az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus átmeneti időszaka. Az intézkedés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hibáinak kiküszöbölését célozza meg, és azon túl, hogy segít a verseny feltételeinek kiegyenlítésében, arra is ösztönöz, hogy ne helyezzék át az Unión kívülre a termelést, ahol nincs ilyen kötelezettség, ami versenyhátrányhoz juttatja az EU-ban működő cégeket. Az EP által elfogadott javaslat szerint a CBAM alá tartozó áruk – például vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, elektromosság, hidrogén – importőrei annyiért hozhatják be az EU területére ezeket az árukat, amennyiért annak a környezetvédelmileg ambiciózusabb EU-ban elő tudták volna állítani őket.
Tovább olvasom
Energiahatékonyság a gyártásban: Augusztusi hírek és trendek
Nagyvállalati audit kötelezettség
- Szeretnék felhívni Tisztelt Partnerünk figyelmét, hogy a kötelező nagyvállalati auditokat december 5-ig meg kell csinálni.
- A hivatal álláspontja szerint az előző audittól számított 4 évnek kell eltelnie.
A hőszivattyúzás fejlődése, bővülő lehetőségek
A hőszivattyús épület fűtés, hűtés, és használati melegvíz termelés jelentősen elterjedt az elmúlt 15 évben, de elsősorban az új építéseknél, ahol lehetett az alacsony hőmérsékletű fűtést tervezni, jellemzően 35-40, de maximum 45 °C hőmérsékletű előremenő víz hőmérséklettel.
A régebbi melegvízfűtések lényegesen magasabb, 90/70 °C hőlépcsőre készültek, ami főleg a gáztüzelésű kazántechnika fejlődésével egyre alacsonyabb lett, előbb az alacsony hőmérsékletű kazánok megjelenésével 80/60, azután 70/50, 70/60, majd a kondenzációs kazánok megjelenésével 60/50, 55/45 °C hőlépcsők lettek általánosak.
Más, pl. szilárd tüzelésű kazánok esetében a magas hőmérséklet maradt jellemző, aminek oka elsősorban az, hogy a kazántérben és a kéményben nem megengedett a kondenzáció a korrózió elkerülése céljából.
Tovább olvasom
A hőszivattyúzás fejlődése: Megoldás a régebbi fűtési rendszerekre is
A hőszivattyúzás fejlődése: Megoldás a régebbi fűtési rendszerekre is A hőszivattyús fűtés az elmúlt 15 évben hatalmas népszerűségre tett szert, különösen az új építésű ingatlanoknál, ahol alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel párosították. Azonban a régebbi, magasabb hőmérsékletre méretezett rendszerek, mint például a gáztüzelésű kazánokhoz készült fűtések, nehezen voltak átalakíthatóak. A hőszivattyúzás fejlődése és a technológiai innovációk...
Tovább olvasom
Az Egyesült Királyság csalódást keltő elektromosság termelői aukciója
Az Egyesült Királyság legújabb kormányzati árverése komoly visszalépést eredményezett a nemzet tiszta energia iránti ambícióiban. Az árverésen, amely 15 évre szóló tisztán megújuló elektromosság-termelési szerződéseket ítéltek oda fix áron, egyetlen olyan cég sem vett részt, amely érdeklődött volna offshore széltelepek fejlesztése iránt. Ezt a fejleményt a szakma az elmúlt évtized egyik legnagyobb tiszta energiával kapcsolatos kudarcaként ítélte meg.
Tovább olvasom
Sick Building Syndrome – beltéri levegőminőség: Okok, tünetek és megoldások
A modern életünk jelentős részét beltéri terekben töltjük, és ezek környezeti minősége komoly hatást gyakorol az egészségünkre. Az egyre növekvő probléma, a „sick building” azaz a „beteg épületek” szindróma (SBS), arra hívja fel a figyelmünket, hogy az épületek belső környezete hogyan befolyásolja a lakók egészségét. Ebben a cikkben mélyebben foglalkozunk a „sick building” szindrómával, annak kiváltó okaival, tényezőivel, hatásaival és lehetséges megoldásaival, hogy egészségesebb és fenntarthatóbb belső tereket teremthessünk.
Tovább olvasom
CSRD: Mit kell tudni a kötelező fenntarthatósági jelentésről?
CSRD: Útmutató az üzleti fenntarthatósági jelentési irányelvhez Az üzleti világban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság. A vállalatoknak már nem csupán a pénzügyi eredményeikről kell beszámolniuk, hanem a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatásaikról is. Ezt a szemléletváltást támogatja a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), vagyis az Üzleti Fenntarthatósági Jelentési Irányelv, amely kötelezővé teszi a...
Tovább olvasom