Mi az Ecodesign Irányelv és miért fontos?

Az Ecodesign irányelv (hivatalos nevén a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) egy keretjogszabály, melynek célja, hogy energiahatékonysági minimumkövetelményeket határozzon meg meghatározott termékekre. Ez a „környezettudatos tervezési követelmény” biztosítja, hogy az alkalmazott termékek energiaigénye a lehető legkisebb legyen teljes életciklusuk során, ezzel minimalizálva a környezeti káros hatásokat.

Az irányelv fontossága abban rejlik, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, az alacsonyabb energiafelhasználás eléréséhez, valamint az ellátásbiztonság növeléséhez. A fogyasztás csökkentésének reális módja nem az igények visszafogásában, hanem az energiafelhasználás hatékonyabbá tételében rejlik. Az irányelv magyar jogrendbe történő beillesztése a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet formájában történt meg.

 

Mely termékekre vonatkoznak az Ecodesign követelmények?

Az Ecodesign irányelv számos termékcsoportra vonatkozik, a háztartási eszközöktől az ipari berendezésekig. A jelenleg érvényben lévő környezettudatos tervezési követelményekkel érintett termékek listája az alábbiakban található:

Háztartási és kereskedelmi világítástechnikai termékek

• Irányított fényű és nem irányított fényű (ideértve az ultraibolya sugárzású) lámpák
• Fénycsövek (beépített előtét nélkül)
• Nagy intenzitású kisülőlámpák
• Ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek
• Fényforrások és különálló vezérlőegységek (2021. szeptember 1-től lép hatályba: (EU) 2019/2020)

 

Elektromos berendezések

• Számítógépek és szerverek
• Játékkonzolok
• Egyszerű/összetett set-top boxok
• Készenléti és kikapcsolt üzemmódban villamos energiát fogyasztó berendezések
• Készenléti üzemmóddal rendelkező hálózatképes berendezések
• Külső tápegységek
• Televíziók
• Képalkotó berendezések
• Teljesítmény-transzformátorok
• Elektronikus kijelzők (monitorok, televíziók, reklámkijelzők)
• Set-top boxok
• Számítógépek és kis szerverek
• Szerverek és adattároló termékek
• Elektromos motorok és frekvenciaváltók
• Elektromos és az elektronikus háztartási, valamint irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztása (stand-by)
• Hegesztőberendezések

 

Háztartási készülékek

• Tűzhelyek és sütők
• Mosogatógépek
• Fagyasztók
• Hűtőszekrények
• Szárítógépek
• Mosógépek
• Porszívók
• Háztartási mosó-szárítógépek (beleértve az akkumulátorról működőket is)
• Háztartási szárítógépek
• Háztartási sütők, tűzhelyek és páraelszívók
• Háztartási mosogatógépek

 

Fűtő- és hűtőberendezések

• Légkondicionálók
• Melegítők
• Egyedi helyiségek fűtésére szolgáló berendezések
• Egyedi helyiségek fűtésére szolgáló, szilárd tüzelésű berendezések
• Professzionális hűtőszekrények
• Szilárd tüzelésű kazánok
• Szellőztető berendezések
• Vízmelegítők
• Egyedi helyiségfűtő berendezések (legfeljebb 50 kW háztartási, legfeljebb 120 kW kereskedelmi)
• Legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű helyiségfűtő berendezések és kombinált fűtőberendezések
• Legfeljebb 400 kW mért hőteljesítményű vízmelegítők és legfeljebb 2000 liter tárolási térfogatú melegvíz-tároló tartályok
• Legfeljebb 500 kW mért hőteljesítményű szilárd tüzelésű kazánok
• Legfeljebb 1 MW mért fűtőteljesítményű légfűtő eszközök, legfeljebb 2 MW mért hűtőteljesítményű hűtőeszközök és magas hőmérsékletű technológiai hűtők, ventilátoros konvektorok
• 10 litert meghaladó, de legfeljebb 1 500 liter teljes űrtartalmú, villamos fővezetékről üzemeltetett hűtőkészülékek
• Professzionális hűtőbútorok, sokkolóhűtők, kondenzációs egységek és technológiai hűtők
• Kereskedelmi hűtők
• Legfeljebb 12 kW mért hűtő-, vagy ha a termék hűtési funkcióval nem rendelkezik, fűtőteljesítményű, légkondicionáló berendezések
• Légfűtő és léghűtő berendezések: a legfeljebb 1 MW mért fűtőteljesítményű légfűtő eszközök, a legfeljebb 2 MW mért hűtőteljesítményű hűtőeszközök, magas hőmérsékletű technológiai hűtők, ventilátoros konvektorok

 

Egyéb termékek

• Keringetőszivattyúk
• Villamos motorok
• Háztartási ventilátorok
• Ipari ventilátorok
• Vízszivattyúk
• Tömszelence nélküli keringetőszivattyúk
• Gumiabroncsok (2021. május 1-től kell alkalmazni az (EU) 2020/740 rendeletet)

 

Az Ecodesign Irányelv szerepe az energiamegtakarítás elszámolásában

Az Ecodesign irányelvek által meghatározott energiahatékonysági minimumkövetelményeket nemcsak a tervezési folyamatok során szükséges figyelembe venni, hanem az energiahatékonysági beruházásokkal elérhető energiamegtakarítás meghatározásánál is sok esetben ezekhez kell visszanyúlni, és nem az alapállapothoz. Ez különösen fontos a pénzügyi ösztönzők, mint például a társasági adókedvezmény és az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) kapcsán.

 

TAO audit és energiamegtakarítás számítása

A TAO audit (társasági adókedvezmény) kapcsán a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet kimondja, hogy az energetikai auditálás során az energiamegtakarítást a következőképpen kell viszonyítani:

• a) az alapállapothoz,
• b) ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa, vagy jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt határoz meg, akkor ehhez a követelményhez,
• c) ha az alapállapot szerinti tárgyi eszköz hasznos élettartama lejárt és nem létezik b) pont szerinti követelmény, akkor az adott igényt kiszolgáló, forgalomban lévő leggyengébb energiahatékonyságú tárgyi eszközzel elérhető energiamegtakarításhoz kell viszonyítani.

Ez azt jelenti, hogy ha egy cserélni kívánt berendezés hasznos élettartama lejárt, vagy új eszköz beszerzéséről van szó, akkor ezekkel a követelményértékekkel szükséges számolni, mint a beruházást megelőző vagy annak alternatívájaként szolgáló állapot.

 

EKR és az Ecodesign minimumkövetelmények

A 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról alapján az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit tartalmazza a beépített új berendezésre vonatkozó európai uniós vagy magyarországi hatályos energiahatékonysági követelmény feltüntetését vagy ilyen követelmény hiányának egyértelmű megállapítását. Ideértve az energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben szereplő minimumkövetelményeket.

Emellett a rendelet I. mellékletében meghatározott katalógusintézkedések esetén is számos esetben szükséges a jelenleg érvényben lévő ecodesign irányelveknek megfelelően meghatározni a beruházással elérhető megtakarítás mértékét. Fontos megjegyezni, hogy a világításra, transzformátorokra és gumiabroncsokra vonatkozó ecodesign irányelvek 2021-ben módosultak, így az energiamegtakarítás meghatározása és ezzel mértéke is változott a közelmúltban ezekben az esetekben.

 

Az Ecodesign irányelv és az ahhoz kapcsolódó magyar jogszabályok, mint a 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet, kulcsfontosságúak az energiahatékonyság növelésében és a környezettudatos terméktervezés elősegítésében. A minimumkövetelmények figyelembevétele nemcsak a termékek fejlesztésekor, hanem az energiahatékonysági beruházások megtérülésének és támogatásának számításánál is elengedhetetlen. A TAO audit és az EKR rendszer is aláhúzza az Ecodesign előírások jelentőségét az energiamegtakarítás hiteles elszámolásában.

Az energiahatékonysági beruházások és a jogszabályi megfelelés útvesztőjében készséggel állunk rendelkezésére. Kérjen tőlünk szakértői tanácsot, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot energiamegtakarítási projektjeihez!