Nem vagyunk felkészülve az ESG-re
Egy friss kutatás szerint a magyar cégek többsége még nem készült fel az ESG-rendszerre, ami azért is problémás, mert a globális piacon a tanúsítvány megszerzése elengedhetetlen még a cégvásárlásoknál is.
Miközben már megszületett a vonatkozó törvényi környezet, még távolinak tűnik a hazai ESG-ökoszisztéma kiépülése. A Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából például kiderül, hogy
- a hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG;
- és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem,
pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre.
Sokan viszont keresik az ESG helyét a szervezeten belül, hiszen az uniós és a hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra. A kutatás szerint a területhez kapcsolódó releváns szakmai tudás hiányára utal, hogy a toborzási és a kiválasztási folyamatban a megkérdezettek 75 százalékának nincsenek definiált esélyegyenlőségi vezérelvei.
A Pensum Group szerint széles körű vállalati edukációra és szaktanácsadásra lenne szükség a helyzet megváltoztatása érdekében. A felmérésben összességében megállapítják, hogy komoly kihívások előtt áll ESG területen a hazai vállalatok zöme, hiszen egyelőre nem illesztették be működési kereteik közé a fenntartható működéssel kapcsolatos elvárásokat.
A Pensum Group képviselője, Hadházy Tamás szerint ugyanakkor fontos minden vállalatnak felkészülni a témában, hiszen a szabályozás fokozatosan terjed ki másokra is, a közvetlen jelentéstételi kötelezettség egyre több vállalatot érint. Emellett a piaci igények és a beszállítói lánc követelményei miatt sok kisebb cégnek is érdemes felkészülni az ESG szempontok figyelembevételére, hiszen a mostani kutatás eredményei is azt mutatják, számos menedzsmentben hiányzik a releváns szakmai tudás. A hazai kis- közép- és nagyvállalatok körében, 92 vezető döntéshozóval készített kutatás eredményei alapján a megkérdezett vállalatok 55 százalékánál az ESG-nek nincs kiemelt prioritása, 50 százalékuknál pedig a témának kijelölt felelőse sincs.
Tájékoztatásuk szerint bizakodásra adhat okot, hogy a válaszadók 47 százaléka elvárásként már megfogalmazta a HR terület felé az ESG napirendre tűzését, illetve, hogy a megkérdezettek 40 százaléka tervez ESG szakértőhöz fordulni. Hadházy Tamás szerint széles körű edukációra lenne szükség a hazai vállalatoknál ESG témában, és fontos lenne szaktanácsadó közreműködésével támogatni a fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontok beépülését a mindennapi ügymenetbe.
Ahol van gazdája a területnek, ott leggyakrabban HR, környezetvédelmi vagy jogi szakértők töltenek be ilyen szerepet:
Tájékoztatásuk szerint bizakodásra adhat okot, hogy a válaszadók 47 százaléka elvárásként már megfogalmazta a HR terület felé az ESG napirendre tűzését, illetve, hogy a megkérdezettek 40 százaléka tervez ESG szakértőhöz fordulni. Hadházy Tamás szerint széles körű edukációra lenne szükség a hazai vállalatoknál ESG témában, és fontos lenne szaktanácsadó közreműködésével támogatni a fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontok beépülését a mindennapi ügymenetbe.
Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban. Négyből öt válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.
A lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is most derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak, a dokumentum értelmében a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük. A rendelet értelmében a vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.
(forrás: economx.hu)
---
Naperőművek termelésének kötelező mérése
Az Energiaügyi Minisztérium több intézkedést készít elő: többek között a hálózati beruházások adminisztrációjának könnyítése, a háztartási méretű naperőművek termelésének mérhetősége, és az energiaközösségek létrejöttét segítő szabályozás továbbfejlesztése érdekében – mondta el Steiner Attila a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén tartott előadásában.
Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca Facebook-posztja szerint többek között azt hangsúlyozta, hogy rugalmasabb hálózati elemekre és a tárolási képességek bővítésére van szükség. Hozzátette: az áramellátás biztonságát a megváltozott körülmények között új megoldásokkal kell fenntartani. Rámutatott: világszerte mindenütt kihívást jelent a villamosenergia-igények nagyarányú növekedése és az időjárásfüggő megújuló kapacitások tömeges megjelenéséhez való alkalmazkodás.
Az államtitkár háztartási napelemek termelésének mérhetőségével kapcsolatos jelzése fontos, és az a háttere, hogy a közel 300 ezer HMKE-nek csak kis részéről áll rendelkezésre az elosztóhálózati üzemeltetőnek, és a rendszerirányítónak valós idejű adat, ami így az időjárásfüggő jellegből adódó kiszabályozási feladatokat és azok költségét növeli. Egyelőre a MAVIR termelési mix grafikonján is csak az ipari méretű naperőművek valós idejű termelési adatai látszanak, a háztartási méretű naperőművekét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal utólag becsüli meg. Az okosmérők tömeges elterjesztésével a valós idejű adatok rendelkezésre állása javul, ami a kiszabályozási feladatokat és a költségeit is jótékonyan befolyásolja.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) sajtóközleményében a 3 napos siófoki rendezvény több neves előadójának üzenetét is összefoglalta. Bárdi Barnabás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője előadásában arra mutatott rá, hogy a napelemek beépített teljesítményének növekedésével párhuzamosan lendületet kaptak a hálózatfejlesztési beruházások is. Mint mondta, a szabályozói oldal szempontjából különösen fontos, hogy a folyamatban lévő és nagy volumenű hálózatfejlesztési projektek megvalósítása során a beruházók az ellátás- és a hálózat működtetésének biztonságát is kiemelten kezeljék. Aláhúzta, mindezek mellett viszont fontos feladat a fogyasztói oldal energiatudatosságának növelése és az energiaátmenettel kapcsolatos ismeretek bővítése is.
"Az energetikai folyamatok és trendek napjainkban soha nem látott gyorsasággal változnak, és a villamosenergia-szektor elkerülhetetlen átalakulások küszöbén áll, ezért nekünk is rugalmasabb, gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat kell kidolgoznunk" – mondta a Vándorgyűlésen Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója hozzáfűzte, a társaságcsoport Magyarország zöld átállásának és dekarbonizációs törekvéseinek alapvető letéteményese, így minden eddiginél fontosabb, hogy a szektor valamennyi szereplőjével folyamatos párbeszédet folytasson.
"Korszakváltás küszöbén állunk, egy olyan energiaátmenet időszakában, amelyben az átalakulás üteme jelentősen felgyorsult" - hangsúlyozta az eseményen Katona Ádám. Az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese szerint elengedhetetlen, hogy olyan új, jövőálló infrastruktúrát hozzunk létre, amely egyszerre támogatja az elektrifikációt és a zöldenergia térnyerését is. "Ez lesz a jövő áramhálózata. Büszkék lehetünk rá, hogy részt vehetünk ebben a történelmi átalakulásban, de tudjuk azt is, hogy csakis iparági összefogással, együtt lehetünk sikeresek." - húzta alá Katona Ádám.
"A hazai és az európai villamosenergia-hálózat átalakításra szorul, mert a jelenlegi rendszer nem a decentralizált, nem szabályozható megújuló energiatermelés kezelésére épült ki" – foglalta össze a 70. Vándorgyűlésen elhangzottakat Gelencsér Lajos, a MEE elnöke. Kiemelte, a hálózatfejlesztésben az eddigiekhez képest más megközelítésre van szükség, amely képes reagálni a megváltozott igényekre, a szélsőséges időjárási körülményekre és beépíti az innovatív digitális technológiákat is.
"Mintegy 7000 megawatt megújuló energiaforrás rendszerbe illesztése, illetve a 2030-ra várható 40-50%-os áramigény növekedés kezelése komoly kihívás. A megújuló villamosenergia-termelés, -elosztás és -felhasználás több szereplős, és a szereplők szempontjai, ha nem is teljesen, de eltérnek egymástól. A legfontosabb feladatnak tartom ezeknek a szempontoknak a harmonizálását, összehangolását, hogy a legtöbbet hozhassuk ki az adottságainkból és a helyzetből" - húzta alá Gelencsér Lajos.
(forrás: portfolio.hu)