Blog

Nem vagyunk felkészülve az ESG-re; Naperőművek termelésének kötelező mérése

Nem vagyunk felkészülve az ESG-re

Egy friss kutatás szerint a magyar cégek többsége még nem készült fel az ESG-rendszerre, ami azért is problémás, mert a globális piacon a tanúsítvány megszerzése elengedhetetlen még a cégvásárlásoknál is.

Miközben már megszületett a vonatkozó törvényi környezet, még távolinak tűnik a hazai ESG-ökoszisztéma kiépülése. A Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából például kiderül, hogy 

  • a hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG;
  • és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem,

pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre.

Sokan viszont keresik az ESG helyét a szervezeten belül, hiszen az uniós és a hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra. A kutatás szerint a területhez kapcsolódó releváns szakmai tudás hiányára utal, hogy a toborzási és a kiválasztási folyamatban a megkérdezettek 75 százalékának nincsenek definiált esélyegyenlőségi vezérelvei.

A Pensum Group szerint széles körű vállalati edukációra és szaktanácsadásra lenne szükség a helyzet megváltoztatása érdekében. A felmérésben összességében megállapítják, hogy komoly kihívások előtt áll ESG területen a hazai vállalatok zöme, hiszen egyelőre nem illesztették be működési kereteik közé a fenntartható működéssel kapcsolatos elvárásokat.

A Pensum Group képviselője, Hadházy Tamás szerint ugyanakkor fontos minden vállalatnak felkészülni a témában, hiszen a szabályozás fokozatosan terjed ki másokra is, a közvetlen jelentéstételi kötelezettség egyre több vállalatot érint. Emellett a piaci igények és a beszállítói lánc követelményei miatt sok kisebb cégnek is érdemes felkészülni az ESG szempontok figyelembevételére, hiszen a mostani kutatás eredményei is azt mutatják, számos menedzsmentben hiányzik a releváns szakmai tudás. A hazai kis- közép- és nagyvállalatok körében, 92 vezető döntéshozóval készített kutatás eredményei alapján a megkérdezett vállalatok 55 százalékánál az ESG-nek nincs kiemelt prioritása, 50 százalékuknál pedig a témának kijelölt felelőse sincs.

Tájékoztatásuk szerint bizakodásra adhat okot, hogy a válaszadók 47 százaléka elvárásként már megfogalmazta a HR terület felé az ESG napirendre tűzését, illetve, hogy a megkérdezettek 40 százaléka tervez ESG szakértőhöz fordulni. Hadházy Tamás szerint széles körű edukációra lenne szükség a hazai vállalatoknál ESG témában, és fontos lenne szaktanácsadó közreműködésével támogatni a fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontok beépülését a mindennapi ügymenetbe.

Ahol van gazdája a területnek, ott leggyakrabban HR, környezetvédelmi vagy jogi szakértők töltenek be ilyen szerepet:

Tájékoztatásuk szerint bizakodásra adhat okot, hogy a válaszadók 47 százaléka elvárásként már megfogalmazta a HR terület felé az ESG napirendre tűzését, illetve, hogy a megkérdezettek 40 százaléka tervez ESG szakértőhöz fordulni. Hadházy Tamás szerint széles körű edukációra lenne szükség a hazai vállalatoknál ESG témában, és fontos lenne szaktanácsadó közreműködésével támogatni a fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási szempontok beépülését a mindennapi ügymenetbe.

Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban. Négyből öt válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.

A lényeges részletszabályok természetükből adódóan csak részletekben érkeznek, így az is most derült ki, hogy milyen kérdéseknek kell megfelelnie a magyar vállalkozásoknak, a dokumentum értelmében a vállalkozásoknak a 2024. üzleti évi tevékenységükre vonatkozó rendszeres kockázatelemzést 2025. június 30-ig kell elvégezniük. A rendelet értelmében a vállalkozás köteles megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni a káros hatások megszüntetése érdekében, és ha a káros hatás nem szüntethető meg azonnal, a vállalkozásnak kötelessége minimalizálni a káros hatás mértékét.

(forrás: economx.hu)

---

Naperőművek termelésének kötelező mérése

Az Energiaügyi Minisztérium több intézkedést készít elő: többek között a hálózati beruházások adminisztrációjának könnyítése, a háztartási méretű naperőművek termelésének mérhetősége, és az energiaközösségek létrejöttét segítő szabályozás továbbfejlesztése érdekében – mondta el Steiner Attila a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Vándorgyűlésén tartott előadásában.

Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca Facebook-posztja szerint többek között azt hangsúlyozta, hogy rugalmasabb hálózati elemekre és a tárolási képességek bővítésére van szükség. Hozzátette: az áramellátás biztonságát a megváltozott körülmények között új megoldásokkal kell fenntartani. Rámutatott: világszerte mindenütt kihívást jelent a villamosenergia-igények nagyarányú növekedése és az időjárásfüggő megújuló kapacitások tömeges megjelenéséhez való alkalmazkodás.

Az államtitkár háztartási napelemek termelésének mérhetőségével kapcsolatos jelzése fontos, és az a háttere, hogy a közel 300 ezer HMKE-nek csak kis részéről áll rendelkezésre az elosztóhálózati üzemeltetőnek, és a rendszerirányítónak valós idejű adat, ami így az időjárásfüggő jellegből adódó kiszabályozási feladatokat és azok költségét növeli. Egyelőre a MAVIR termelési mix grafikonján is csak az ipari méretű naperőművek valós idejű termelési adatai látszanak, a háztartási méretű naperőművekét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal utólag becsüli meg. Az okosmérők tömeges elterjesztésével a valós idejű adatok rendelkezésre állása javul, ami a kiszabályozási feladatokat és a költségeit is jótékonyan befolyásolja.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) sajtóközleményében a 3 napos siófoki rendezvény több neves előadójának üzenetét is összefoglalta. Bárdi Barnabás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal főosztályvezetője előadásában arra mutatott rá, hogy a napelemek beépített teljesítményének növekedésével párhuzamosan lendületet kaptak a hálózatfejlesztési beruházások is. Mint mondta, a szabályozói oldal szempontjából különösen fontos, hogy a folyamatban lévő és nagy volumenű hálózatfejlesztési projektek megvalósítása során a beruházók az ellátás- és a hálózat működtetésének biztonságát is kiemelten kezeljék. Aláhúzta, mindezek mellett viszont fontos feladat a fogyasztói oldal energiatudatosságának növelése és az energiaátmenettel kapcsolatos ismeretek bővítése is.

"Az energetikai folyamatok és trendek napjainkban soha nem látott gyorsasággal változnak, és a villamosenergia-szektor elkerülhetetlen átalakulások küszöbén áll, ezért nekünk is rugalmasabb, gyorsabb és hatékonyabb megoldásokat kell kidolgoznunk" – mondta a Vándorgyűlésen Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója hozzáfűzte, a társaságcsoport Magyarország zöld átállásának és dekarbonizációs törekvéseinek alapvető letéteményese, így minden eddiginél fontosabb, hogy a szektor valamennyi szereplőjével folyamatos párbeszédet folytasson.

"Korszakváltás küszöbén állunk, egy olyan energiaátmenet időszakában, amelyben az átalakulás üteme jelentősen felgyorsult" - hangsúlyozta az eseményen Katona Ádám. Az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese szerint elengedhetetlen, hogy olyan új, jövőálló infrastruktúrát hozzunk létre, amely egyszerre támogatja az elektrifikációt és a zöldenergia térnyerését is. "Ez lesz a jövő áramhálózata. Büszkék lehetünk rá, hogy részt vehetünk ebben a történelmi átalakulásban, de tudjuk azt is, hogy csakis iparági összefogással, együtt lehetünk sikeresek." - húzta alá Katona Ádám.

"A hazai és az európai villamosenergia-hálózat átalakításra szorul, mert a jelenlegi rendszer nem a decentralizált, nem szabályozható megújuló energiatermelés kezelésére épült ki" – foglalta össze a 70. Vándorgyűlésen elhangzottakat Gelencsér Lajos, a MEE elnöke. Kiemelte, a hálózatfejlesztésben az eddigiekhez képest más megközelítésre van szükség, amely képes reagálni a megváltozott igényekre, a szélsőséges időjárási körülményekre és beépíti az innovatív digitális technológiákat is.

"Mintegy 7000 megawatt megújuló energiaforrás rendszerbe illesztése, illetve a 2030-ra várható 40-50%-os áramigény növekedés kezelése komoly kihívás. A megújuló villamosenergia-termelés, -elosztás és -felhasználás több szereplős, és a szereplők szempontjai, ha nem is teljesen, de eltérnek egymástól. A legfontosabb feladatnak tartom ezeknek a szempontoknak a harmonizálását, összehangolását, hogy a legtöbbet hozhassuk ki az adottságainkból és a helyzetből" - húzta alá Gelencsér Lajos.

(forrás: portfolio.hu)

Jelentősen szigorodnak a gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások; Geotermikus energia állami finanszírozása

Jelentősen szigorodnak a gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások

 

Az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására mostantól hazánkban is az Európai Unión belüli legszigorúbb szabályok vonatkoznak. Az Energiaügyi Minisztérium a magyar emberek egészségének és a környezet védelmének további erősítése céljából felülvizsgálta, és a hatósági tapasztalatok, valamint a lakossági észrevételek figyelembevételével több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította a gyárak esetében.

 Az új szabályozás – a németországihoz hasonlóan – egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra. A környezetvédelmi hatóságok a módosításnak köszönhetően tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.  

 A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca társadalmi egyeztetésre bocsájtotta és arról az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett.

 Ennek eredményeképpen a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-től. A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-től kell alkalmazni. A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.

A szabályozás módosítása tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja. A kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat betartsa. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, a hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.

(forrás: greendex.hu)

---

Geotermikus energia állami finanszírozása

A kormány elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Ebben az olvasható, hogy három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet tervez a kormány a geotermikus energia magyarországi hasznosításának duplázására 2030-ig.

 „Célul tűzzük ki, hogy 2026-ig a 2022. évi 6,4 PJ bázisértékhez képest 20%-kal, azaz 8 PJ-ra, 2030-ig pedig megkétszerezzük, azaz 12-13 PJ-ra növeljük a geotermikus energia hazai felhasználását” – rögzíti a nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentum.

 Az anyag azt is megjegyzi: „a kizárólag hőszolgáltatási céllal számolt 3,1 PJ geotermikus hőtermelés hasonló mértékű növekedésével számolva a geotermia részesedése 2030-ig mintegy 12%-ra növelhető a bruttó hőenergia termelésben. 2035-ig a geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedését 25-30%-ra emelhetjük. Az új hasznosítások révén 2030-ig 0,5-0,7 milliárd m3, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd m3 földgáz kiváltása prognosztizálható.”

 A stratégiai növekedés lehetőségeit tételesen is összesíti az anyag:

  • A legnagyobb potenciállal az alacsony geológiai kockázattal jellemezhető ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési fejlesztések rendelkeznek ott, ahol a hőpiac rendelkezésre áll, vagy kialakítható;
  • Jelentős, de a fentinél alacsonyabb növekedési potenciállal számolhatunk a közepesnek ítélhető geológiai kockázattal rendelkező, elsődlegesen áram, másodlagosan hőtermelési célú fejlesztések esetében, ahol további kihívást jelenthet a megfelelő hőpiac kialakítása;
  • A távhőben a fővárosban és további 20 (eltérő hőigénnyel jellemezhető) településen mutatkozik jelentősebb geotermikus potenciál, de ez csak a megtérülést biztosító gazdasági-műszaki feltételrendszer megteremtése után aknázható ki, és Budapesten csak a termálkarszt terhelhetőségének határáig;
  • A jelenleg rendelkezésre álló információk bázisán magas geológiai kockázattal terhelt geotermikus áramtermelési célú fejlesztések potenciálja az időigényes, kockázatcsökkentésre irányuló geológiai-műszaki előkészítést követően realizálható.
  • Jelentős növekedési potenciál rendelhető a sekély geotermikus technológiák önálló vagy mély geotermikus fejlesztésekhez kapcsolódó alkalmazásában.

Az anyag azt is elismeri, hogy állami támogatás nélkül, tőkeerős befektetők híján nem biztosítható a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez szükséges volumenű beruházások megvalósulása. Ezért három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezet be a kormány:

  • „A termálvízkivételen alapuló beruházások kezdeti fázisában jelentkező geológiai, s ebből eredő pénzügyi kockázatok csökkentésére (részbeni átvállalására) célzott pályázati felhívást hirdetünk meg. Elsőbbséget élveznek a biztos piaccal rendelkező és a hőt kaszkádrendszerben teljeskörűen kihasználó, a települési igényekkel összhangban levő (és a visszasajtolási feltételeket is biztosító) beruházások.”
  • „A beruházások (fúrások, hőközpontok, vezeték rendszerek) megvalósítását kedvezményes és kiszámítható feltételrendszer melletti Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció indításával tesszük könnyebbé.”
  • „Egyéb, a geotermikus energiahasznosítás hatékonyságának növelését és a településfűtés elterjesztését célzó tevékenység megvalósítására külön támogatási program indítása is tervezett. Egy sekély geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti a földhő hasznosítását.”

A fentieken túl azt is rögzíti a kormány, hogy „a távhő támogatási szabályozásban növelni indokolt a megújuló technológiákra érvényes elszámolható nyereség mértékét, a megtérülés biztosítása érdekében. Emellett szükségessé válhat a távhő és településfűtési beruházások által közvetetten érintett épületek energetikai korszerűsítése is.” Az ezekkel is összefüggő kormányzati tervekről a minap Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára külön interjút is adott a Portfolio-nak: azt is rögzíti az anyag a fentieken túl, hogy „cél ösztönözni a hazai geotermikus fejlesztő cégek kialakulását és megerősödését”. Ennek kapcsán megjegyzi: „A stratégia megvalósítását jól szolgálhatja a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztése, azaz a megújuló energiák hasznosítását lehetővé tevő technológiák hazai gyártása és fejlesztése is.”

A nemrég nyilvánosságra hozott koncepció kapcsán a tárca külön közleményt is kiadott, amelyben arra hívják fel a figyelmet:

  • földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található,
  • a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. Ezért a most elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal „a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát”.

A közlemény emlékeztet, hogy a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához.

Felidézik, hogy 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. 

A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást.

Azt is kiemelik, hogy a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében. Ezt jelzi a fenti három pillér, és ahogy a tárca is rámutat: a kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával.

Hangsúlyozza a közlemény, hogy az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is.

(forrás: greendex.hu)

A tengerek szennyezése; Energiaár változások

A tengerek szennyezése

 

1.1 Bevezetés

Az óceánok olyan mélyek és hatalmasok, hogy egészen a közelmúltig azt feltételezték, hogy bármennyi szemetet vagy vegyi anyagot is dobunk bele, annak hatásai elhanyagolhatóak lesznek.

Ma már nem kell messzebbre tekintenünk, mint a Mexikói öbölben minden nyáron kialakuló, New Jersey méretű halott zóna, vagy a Csendes-óceán északi részén található, több ezer mérföld széles műanyagszemét, hogy lássuk: ez a korai „politika” az összeomlás szélére sodorta az egykor virágzó óceáni ökoszisztémákat.

Az óceánok vize a Föld több, mint 70%-át borítja, és csak az elmúlt évtizedekben kezdtük megérteni, hogy az ember hogyan hat erre a vizes élőhelyre. A tengerek szennyezésének vizsgálata az ember által létrehozott, az óceánba kerülő termékekre összpontosít. 

1972 előtt az emberek világszerte büntetlenül dobták az óceánba a szemetet, a szennyvíziszapot, a vegyi, ipari és radioaktív hulladékokat. Több millió tonna nehézfém és vegyi szennyező anyag, valamint több ezer konténernyi radioaktív hulladék került szándékosan az óceánba.

Az Egyesült Államok által 1975-ben ratifikált Londoni Egyezmény volt az első nemzetközi megállapodás, amely a tengeri környezet komolyabb védelmét írta elő. A megállapodás szabályozási programokat vezetett be, és megtiltotta a veszélyes anyagok tengerbe történő elhelyezését. Egy frissített megállapodás, a Londoni Jegyzőkönyv 2006-ban lépett hatályba, amely egy rövid lista kivételével - például a kotrásból származó maradék anyagok kivételével - minden hulladékot betilt.

E szennyező anyagok közül sok lesüllyed az óceán mélyére, vagy az eredeti forrásától messzire sodródik, ahol a kisebb tengeri élőlények elfogyasztják őket, és ezzel bekerülnek a globális táplálékláncba. A tengerszennyezés a tengeri ökoszisztémát megzavaró szennyezés számos típusát foglalja magában, beleértve a vegyi, fény-, zaj- és műanyagszennyezést.

 

1.2 Kémiai szennyezés

Az óceánba kerülő, ember által előállított vegyi szennyezők közé tartoznak a peszticidek, gyomirtók, műtrágyák, mosószerek, olaj, ipari vegyi anyagok és szennyvíz.

Sok óceánszennyező anyag a partoktól jóval beljebb kerül a környezetbe. A mezőgazdasági területeken alkalmazott, tápanyagokkal teli műtrágyák például gyakran a helyi patakokba kerülnek, melyek végül a torkolatokba és öblökbe ömlenek. Ezek a felesleges tápanyagok hatalmas algavirágzásokat idéznek elő, amelyek megfosztják a vizet az oxigéntől, és holt zónákat hagynak maguk után, ahol kevés tengeri élőlény tud megélni. Néhány kémiai szennyezőanyag „felkapaszkodik” a táplálékhálózatba - mint például a DDT, a rovarirtószer, amely miatt a fehérfejű rétisas egy időben felkerült az Egyesült Államok Hal- és Vadvilágának veszélyeztetett fajok listájára. Bár 2007-ben levették a listáról, a "Fehérfejű réti- és szirti sas védelméről szóló törvény" és a "Vándormadarakról szóló törvény" értelmében továbbra is védett.

A tudósok kezdik egyre jobban megérteni, hogy az óceánba más anyagokból bejutó egyes szennyező anyagok hogyan hatnak a tengeri élővilágra. A PFAS, egy számos háztartási termékbe beépített vegyi anyag, mely felhalmozódik az emberi és a tengeri emlősök vérében. Még az emberek által bevitt, de a szervezetünk által nem teljesen feldolgozott gyógyszerek is bekerülnek a vízi táplálékhálózatba.

 

1.3 Fényszennyezés

A villanykörte feltalálása óta a fény az egész világon elterjedt, és szinte minden ökoszisztémába eljutott. A gyakran szárazföldi problémának tekintett szennyezés típust a tudósok most kezdik megérteni, hogy ez a mesterséges éjszakai fény hogyan hat a tengeri élőlényekre.

A fényszennyezés behatol a víz alá, és teljesen más viszonyokat teremt a városi környezet közelében, sekély zátonyokon élő halak számára. A fény megzavarja a cirkadián ritmushoz kapcsolódó jeleket, amelyekhez a fajok a vándorlás, a szaporodás és a táplálkozás időszakait időzítették. A mesterséges fény éjszaka megkönnyítheti a ragadozók számára a kisebb halak zsákmányának megtalálását, és befolyásolhatja a halak szaporodását.

 

1.4 Zajszennyezés

Nagy vízfelületeken a hanghullámok mérföldeken át is terjedhetnek. A hajók, szonárkészülékek és olajfúrótornyok által keltett hangos vagy tartós hangok fokozott jelenléte megzavarja a tengeri környezet természetes hangjait.

Sok tengeri emlős, például a bálnák és delfinek esetében az alacsony látótávolság és a nagy távolságok miatt a nem vizuális víz alatti kommunikáció különösen fontos. A fogasfejű bálnák az echolokáció - a felületekről visszaverődő hangok kibocsátása - segítségével „látnak” az óceánban. A természetellenes zajok befolyásolják a kommunikációt, ami sok tengeri állat vándorlási, kommunikációs, vadászati és szaporodási szokásait zavarja meg.

 

1.5 Műanyagokkal való szennyezés

A műanyagszennyezés lefolyások, de akár tudatosan elhelyezett szeméthegyek miatt is szivároghat be a tengerekbe. Az Atlanti-óceánban lévő műanyag mennyisége az 1960-as évek óta megháromszorozódott. A Csendes-óceánban úszó, közel 620 000 négyzetmérföldes - Texas területének kétszeresét kitevő - szemétfolt jól mutatja a műanyagproblémát.

Az egyik legnagyobb bűnös az egyszer használatos műanyag, amelyet egyszeri használat után a szemétbe vagy közvetlenül az óceánba dobnak. Ezeket az egyszer használatos tárgyakat sok tengeri emlős fogyasztja el akaratlanul is. A műanyag zacskók medúzára hasonlítanak, ami a tengeri teknősök gyakori tápláléka, míg egyes tengeri madarak azért esznek műanyagot, mert az olyan vegyi anyagot bocsát ki, amely a természetes táplálékukhoz hasonló illatot kölcsönöz. A kidobott halászhálók évekig sodródnak, és csapdába ejthetik a halakat és az emlősöket.

A műanyagdarabok kiterjedt vízoszlopokban kavarognak, és még az óceán legmélyebb rétegeibe is lesüllyednek. A tudósok műanyagszálakat találtak az Atlanti-óceán koralljaiban - és ami még aggasztóbb, hogy a korallok szívesen fogyasztották ezt a műanyagot a táplálék helyett. A partra mosott, haldokló tengeri emlősök gyomrában is találhatunk műanyag szennyeződéseket.

 

1.6 Van megoldás?

Számos nemzeti jogszabály, valamint nemzetközi megállapodás tiltja a káros anyagok óceánba történő lerakását, bár e szabályok betartatása továbbra is kihívást jelent.

Sok szennyező anyag még mindig megmarad a környezetben, és nehezen távolítható el teljes mértékben. A kémiai szennyező anyagok gyakran hosszú ideig nem bomlanak le, vagy koncentrációjuk a táplálékhálózatban felfelé haladva növekszik. Mivel a műanyag lebomlása vélhetően több száz évbe telik, évszázadokig fenyegetést jelent a tengeri környezetre.

A folyótorkolatok és öblök helyreállítására tett elszigetelt erőfeszítések némi sikerrel jártak, de a szennyezés csapdába esik a tengeri üledékben, ami szinte lehetetlenné teszi a teljes megtisztítást.

A műanyagszennyezés minimalizálása a jövőben az újrahasznosítás és az újrafelhasználás ösztönzésével érhető el. A felesleges éjszakai fények csillapítása korlátozhatja a fényszennyezést. A felelős vegyszerhasználat ösztönzése fogyasztói és politikai intézkedésekkel pedig megvédheti a környezetet a jövőre nézve.

(forrás: natgeo.com)

---

Energiaár változások

HUDEX BL 2025 / 2024.01.01-2024.09.09

2023.01.01-2024.09.09

 

TTF Winter 24

Co2:

EEX GERMAN 25BL

Már tavaly elértük a 2030-as klímapolitikai célokat; Európai szélturbinaipar jövője

Már tavaly elértük a 2030-as klímapolitikai célokat

„Magyarország törvényben megerősített vállalása, hogy az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 1990-hez képest legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ra. Az előzetes adatok szerint a hazai ÜHG-kibocsátás tavaly a megelőző esztendőhöz mérten jelentős arányban, 9,5 százalékkal mérséklődött. Az 1990-es bázisévhez viszonyítva ezzel összességében 43 százalékos csökkenésnél tartunk, 2023-ban tehát nemcsak elértük, hanem már túl is teljesítettük 2030-as célkitűzésünket” – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményében.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adataiból megállapítható, hogy a legnagyobb arányú kibocsátás-csökkenést iparági bontásban az energiaszektor produkálta tavaly 11 százalékkal. A nagyobb erőművek és fűtőerőművek kibocsátása a tudatos fogyasztói magatartásnak és az enyhe téli időjárásnak is betudhatóan ötödével esett vissza. A zöld átállás lendületes előrehaladását jelzi, hogy míg a fosszilis alapú energiatermelés 18 százalékkal mérséklődött, a naperőművek termelése közel másfélszeresére, 47 százalékkal nőtt.

Hozzátették, hogy a legnagyobb kibocsátók közé tartozó közlekedésben a korábbi évek emelkedő tendenciáját 2023-ban nagymértékű, 7,1 százalékos csökkentésbe sikerült átfordítani. Az ETS uniós kvótakereskedelmi rendszerben nyilvántartott leginkább szennyező létesítmények kibocsátása éves alapon 13,6 százalékkal esett vissza a múlt évben. 

Az Eurostat augusztusi közleménye szerint Magyarország 2024 első negyedévében a tagállamok első harmadába tartozott a kibocsátás-csökkentésben. Magyarország az idei első három hónapban is úgy tudta mérsékelni az ÜHG-kibocsátását, hogy gazdasági teljesítményét növelte. Uniós összevetésben Magyarország az európai élvonalba került az egy főre jutó kibocsátás mértékével, amely a 2022-höz képest kimutatható 8 százalékos mérséklődéssel jelenleg 5,6 tonna CO2 egyenértéket tesz ki – hangsúlyozták a közleményben.

Lantos Csaba kiemelte: „az eredmények látványosan igazolják Magyarország elkötelezettségét a klímavédelmi célok teljesítése mellett, fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé vezető úton. A sikerhez érdemben hozzájárultak a kormányzati erőfeszítések egyebek mellett a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzésében, az energiahatékonyság fokozásában, az ipar és a közlekedés zöldítésében.”

„Az Energiaügyi Minisztérium az eddigi teljesítmény alapján, a teremtett környezet és a jövő nemzedékek életminőségének védelme érdekében klímavállalásunk fokozását javasolja. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám nagyarányú megemelését kezdeményeztük 50 százalékra”.

(forrás: greendex.hu)

---

Európai szélturbinaipar jövője

Az európai szélenergia-iparág megtámogatását célzó intézkedések elkezdték szállítani az első eredményeket, és számos országban új gyártókapacitások létesülnek. 

Kedvező fejlemények történtek az európai szélerőműgyártó iparágban az elmúlt időszakban, köszönhetően az Európai Bizottság által 2023 októberében ismertetett szélenergiára vonatkozó európai cselekvési tervnek – mutatott rá a WindEurope iparági szervezet, mások mellett arra is felhívva ugyanakkor a figyelmet, hogy további intézkedésekre van szükség.

Az intézkedési csomag 15, nagyrészt tagállami hatáskörbe tartozó azonnali lépést jelölt ki nem titkoltan azzal a céllal, hogy a masszív állami támogatásokkal felpörgetett kínai cégek konkurenciájától fenyegetett európai szélturbinagyártó ellátási lánc versenyképességét növeljék.

Az intézkedések a hálózatok kiépítésének és a szélerőművek engedélyeztetésének meggyorsításától a megújulóenergia-aukciók szempontrendszerének átalakításán és az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésén át az állami támogatási lehetőségek maximális kiaknázásának elősegítéséig, valamint a tisztességes és versenyképes nemzetközi környezet biztosításáig terjednek.

A tervben az Európai Bizottság leszögezi, hogy a szélenergia-ágazat Európa büszkesége, amely megállja helyét a versenyben, és globális vezető szerepet tölt be, ugyanakkor azt is kimondja, hogy „nincs vesztegetni való időnk”, ezért a terv célja az, hogy már az elkövetkező hónapokban konkrét eredmények szülessenek.

Amint az EU 2023-as versenyképességi jelentése is rámutat, az uniós szélturbinagyártókat nagy kihívások elé állították az alacsony telepítési volumenek, a magas infláció és nyersanyagárak – az ágazat szerint a megelőző két évben a szélturbinák ára 40%-kal nőtt.

 

 

A sürgős lépéskényszert azonban mindenekelőtt a kínai szélerőmű-gyártási ágazat – az európai iparág szerint a környezetvédelem mellőzésével és kényszermunka alkalmazásával tisztességtelen versenyt generáló – növekedése idézte elő, melynek hatására az európai vállalatok részesedése a globális piacon a 2020. évi 42%-ról 2022-ben 35%-ra csökkent. A kínai versenytársak már az európai piacon is megvetették a lábukat, itteni megrendeléseket nyertek el, és gyárak építését is tervezik. A kínai szélturbinákat Európában 30–50%-kal olcsóbban kínálják, mint az európai turbinákat, akár 3 éves halasztott fizetési feltételek mellett.

Az uniós nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló (az Európai Parlament és Tanács által is megszavazott) rendeletben rögzített célkitűzés szerint 2030-ra az EU gyártási kapacitásának a szélenergia területén legalább 36 gigawattra (GW) kellene bővülnie a 2023-ban mintegy 25 GW-os szintről. Az EU klímapolitikai terveinek szerves része, hogy az Európában építendő szélfarmok itt gyártott turbinákat alkalmazzanak, amit nemcsak iparfejlesztési megfontolások indokolnak, hanem az is, hogy a kontinens az orosz gáz és a kínai napelemek után ne kerüljön újabb területen energiafüggőségbe, ehhez a 2030-ra megcélzott 36 GW-os termelőkapacitás elérése elég lehet, ha ez ütemesen történik.

A pozitív fordulat hosszú idő után ismét nyereségessé teheti az európai szélerőműgyártókat, amelyek jelentős új beruházásokat hajthatnak végre gyártókapacitásaik növelése érdekében. Az EU egy új, 4 milliárd eurós keretösszegű pályázati felhívást is közzétett Európa innovatív tisztatechnológia-iparának, benne a szélerőműgyártóknak a támogatására, amelyhez a forrásokat az uniós szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) bevételei biztosítják. 

A kiterjedt cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedéseként egy 5 milliárd eurós viszontgarancia-keretet is létrehoztak, hogy fellendítsék a szélerőmű-iparág ellátási láncának beruházásait. Ennek első, 500 millió eurós részét már aktiválták is. Az Európai Beruházási Bank (EIB) nemcsak az előbbi eszköz biztosításában vesz részt, hanem például európai kábelgyártók és más vállalatok hitelezésével is segíti a szektor megerősítését, ami kulcsfontosságú elsősorban az offshore szélenergia-ipar növekvő kábelkeresletének kielégítéséhez.

Mindenesetre az megállapítható, hogy az európai szélenergia-iparág megtámogatását célzó intézkedések elkezdték szállítani az első eredményeket, ez azonban önmagában kevés lehet a sikerhez. Miután a villamosenergia-hálózat fejlesztései képtelenek voltak lépést tartani az energiaátmenet céljaival, napjainkban a hálózati kapacitás szűkössége jelenti a legfőbb akadályt utóbbiak eléréséhez, így jelenleg Európa-szerte több mint 500 GW potenciális új szélerőmű-kapacitás várja hálózati csatlakozási kérelmének elbírálását, ami önmagában nagyobb mint a 2030-ra elérni kívánt cél.

(forrás: greendex.hu)

Image
Image
Image
Image
Image
Image

Elérhetőségeink

ENCO Energy Kft. 


Alstom Irodaház | 1138 Budapest, Váci út 152.-158.

Iroda: +36 1-789-5201
e-mail: ugyfelszolgalat@encoenergy.hu

Image
Image
Image

Irodánk

Image
Image
Image
Image
Image
Image