A hazai villamosenergia-rendszer működését és fejlesztését jelentősen átalakítja a legújabb kormányrendelet, amely mostantól kötelező pályázati keretek közé tereli a közép- és nagyfeszültségű hálózati kapacitások kiosztását. Ez az új rendszer a szigorúbb pénzügyi biztosítékoktól a többlet műszaki elvárásokig számos új feltétellel kívánja garantálni, hogy csak a valóban megvalósítható és a hálózat stabilitását is támogató erőművek kapjanak csatlakozási jogot.

 

Az energiaügyi miniszter 11/2025. (IV. 10.) számú rendelete egy komplex, pályázati alapú kapacitáselosztási rendszert vezetett be a közép- és nagyfeszültségű villamos hálózatban rendelkezésre álló betáplálási lehetőségek hasznosítására.

A rendszer több lényegi újítást tartalmaz, amelyek nemcsak a beruházói, de a hálózati engedélyesi (TSO/DSO) oldalt is érintik. Alább röviden összefoglaljuk, melyek a főbb területek, ahol a gyakorlatban érdemi változások történtek:

 

Egységes és kötelező pályázati keret

• Korábban a hálózati engedélyesek (elsősorban az átviteli rendszert üzemeltető és az elosztók) belső eljárásrendjei alapján bírálták el a szabad kapacitásokra jelentkező fejlesztői (erőművi és/vagy tárolói) igényeket.
• Az új jogszabály most egy központilag meghirdetett pályázati rendszert állít fel.
• A rendelet rögzíti, hogy az energiaügyi miniszter évente (vagy szükség szerint gyakrabban) felkéri a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH), hogy határozza meg a kiosztható hálózati kapacitást, majd ezt a MEKH pályázat útján osztja szétegy öt tagú Értékelő Bizottság keretében. Ez a folyamat a rendszerirányító és az elosztók korábbi adatszolgáltatására és előzetes hálózatfejlesztési konzultációira támaszkodik.

 

Technológia és földrajzi megkötések

• A kapacitások kiosztásakor a technológiai sajátosságokat is figyelembe kell venni.
• Például eltérő pályázati feltételek vonatkozhatnak fotovoltaikus, szélturbinás vagy éppen villamosenergia-tároló beruházásokra. Emellett a pályázati felhívásban járásonként és hálózati csomópontonként meghatározzák a rendelkezésre álló betáplálási teljesítménykeretet, sőt egyes esetekben külön megszabják, milyen időjárásfüggő erőművi kapacitás épülhet és milyen kiegyenlítő (pl. tárolási vagy szabályozási) megoldásokat kell vállalni.

 

Műszaki feltételek és a rendszerbiztonság

• A változások egyik kulcseleme a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és egyensúlyának megerősítése. A korábbi gyakorlatban is léteztek bizonyos szabályozási és hálózatra csatlakozási előírások, azonban a rendelet hangsúlyozottan

előnyben részesíti azokat a pályázókat, akik a minimális követelményeken túlmenő műszaki vállalásokat tesznek – például nagyobb szabályozhatóságot, megújulók mellé beépített tárolókapacitást, vagy éppen olyan vezérlési, mérési rendszereket, amelyek könnyebbé teszik a diszpécser központ számára a termelés és fogyasztás egyensúlyban tartását.

 

Pénzügyi biztosítékok

• Korábban kritika volt, hogy a kapacitásfoglalás nem járt elegendő anyagi kockázattal, ami miatt előfordult, hogy bizonytalan – és sokszor késedelmes, néha elhalasztott – projektek lekötötték a rendelkezésre álló hálózati kapacitást.
• Az új rendelet egyértelműen szigorít, hogy kiszűrje ezeket.

Kétféle biztosítékot kell fizetni.

• Ajánlati biztosíték: már a pályázat benyújtásakor befizetendő összeg, ami visszajár, ha a pályázó veszít, vagy felszabadul, ha a projektet megvalósítja.
• Teljesítési biztosíték: a nyertesség után megfizetendő magasabb összeg, amelyet a MEKH csak a hálózati szerződés és a beruházás tényleges teljesítését követően old fel. Ha a projekt meghiúsul, a biztosítékot lehívja.

A magasabb biztosíték ugyan megemeli a projekt kezdeti tőkeigényét, de ezzel bizonyosságot nyújt, hogy a kapacitást valóban meg akarják és meg tudják valósítani.

 

Fontos kiemelni, hogy jelenleg körülbelül 3 GW-nyi naperőművi kapacitásfoglalás van a rendszerben. A mostani szigorúbb szabályozás akár ezek „megszűrését” is jelentheti a szigorúbb biztosítéki és egyéb szabályok mentén, ami tisztítaná a szabad elérhető kapacitásokról alkotott képet és a további telepítéseknek is lendületet adhat.

 

Kizáró okok és projektmúlt

Az új rendszerben jobban látszik a projektfejlesztők „múltja” is: akit korábban elmarasztaltak tisztességtelen piaci magatartásért, bűncselekményért vagy akinek engedélyét a MEKH szabályszegés miatt visszavonta, nem, vagy csak meghatározott idő elteltével (pl. három év) pályázhat újra.

 

Előnyben részesített projektek

Azok a beruházások, amelyek például:

• a pályázati kiírásban minimálisnál több műszaki vállalást (pl. rendszer-szintű rugalmasságot) tesznek,
• részleges nyertességet is elfogadnak, ha a teljes kért kapacitás már nem áll rendelkezésre az adott csomóponton,
• technológiai szempontból magasabb hatékonyságot biztosítanak,
• nagyobb előkészítettségű (pl. már megszerzett engedélyek, fejlett műszaki tervdokumentáció) fázisban vannak, illetve
• észszerűbb földhasználatot vagy környezetvédelmi megoldásokat vállalnak, nagyobb eséllyel kerülnek be a nyertes körbe.

 

Összefoglalva: az új pályázati eljárás a közép- és nagyfeszültségű kapacitások kiosztását központosított keretek közé tereli, rögzíti a biztosítékok rendszerét és díjazza a magasabb műszaki minőségű, körültekintőbben előkészített projekteket.

 

A hosszú távú cél egyértelmű: növelni a megújuló erőművek arányát és egyúttal a rendszer stabilitását, méghozzá úgy, hogy csak azok a projektek kapjanak kapacitást, amelyek valóban megvalósíthatók és fenntarthatóak. Mindez hatékonyabbá teheti a villamosenergia-rendszer jövőbeli fejlesztését, ami végső soron a felhasználók ellátásbiztonságát és a zöld átállást is támogatja.

(forrás: portfolio.hu)