Állami energiabeszerzés: Miért úsznak el tízmilliárdok?

A magyarországi állami energiabeszerzés rendszere pazarló és nem hatékony, ami a kereskedők szerint évente több tízmilliárd forintos többletköltséget okoz az adófizetőknek. A probléma gyökere a megbízó-ügynök probléma, ahol a döntéshozók sokszor nem az árak minimalizálásában, hanem a jogszabályoknak való megfelelésben érdekeltek. Ez a megközelítés pedig ahelyett, hogy spórolna, drágítja a közszféra földgáz és villamosenergia beszerzéseit.

 

Mi a probléma a közbeszerzési rendszerrel?

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által irányított rendszer kétlépcsős, ami alapvető nehézségeket okoz. A folyamat hosszadalmas, és a kereskedőknek muszáj beépíteniük a pénzügyi kockázatokat az ajánlataikba.

A közbeszerzés kétlépcsős folyamata:

1. Keretmegállapodás: A KEF kiválaszt néhány energiakereskedőt, akikkel keretszerződést köt, rögzítve egy magas maximális árrést.
2. Második körös tenderek: A konkrét megbízásokért (pl. egy önkormányzat energiaellátásáért) újabb tendereket írnak ki, ahol már csak az öt kiválasztott cég indulhat. A gond az, hogy ezek a tenderek sokszor hetekig elhúzódnak.

A fő probléma, hogy a kereskedőknek a tender elhúzódása miatt bekövetkező esetleges áremelkedés kockázatát is be kell árazniuk a fix ajánlataikba. Emiatt az árak magasabbak lesznek, mint a piaci árak.

 

Mi a megoldás? Az indexált árazás

A piaci szereplők szerint a probléma orvosolható lenne, ha az állami vevők nem fix áron kérnének ajánlatot, hanem a tőzsdei jegyzésekhez kötnék a díjazást. Ez az úgynevezett indexált árazás.

Az indexált árazás előnyei:

• Kisebb kockázati felár: A kereskedőknek nem kell beárazniuk az ármozgásokból eredő kockázatokat, mivel az árak a tőzsdéhez igazodnak.
• Alacsonyabb költségek: Ez a módszer jelentős megtakarítást eredményezhet az állami és önkormányzati szervek számára.

Azonban a G7 által vizsgált több mint ötven szerződésből mindössze négy kötődött tőzsdei árakhoz, ami a rossz ösztönzők és a bürokratikus szemlélet iskolapéldája.

 

További kockázatok és a végső költségek

A kereskedők nemcsak a közbeszerzési eljárás sajátosságai miatt árazzák be a kockázatokat, hanem más tényezők miatt is. Ilyen például az állami szférában jellemző késedelmes fizetés vagy a nemfizetés veszélye. Ezek a tényezők tovább növelik a kockázati felárat, ami éves szinten akár 20-30 milliárd forintos többletköltséget okozhat az államnak és az önkormányzatoknak.

A korábbi évek tapasztalatai alapján az állami szereplők akár negyedével drágábban vásárolják a gázt, mint a hasonló méretű privát fogyasztók, ami rávilágít a rendszer sürgős reformjának szükségességére.

(forrás: g7.hu)

 

2002-ben azzal a céllal jött létre az ENCO Energy Kft. jogelődje, hogy a B2B ügyfelek energetikai igényeit maximálisan szem előtt tartva, magas színvonalú és értékteremtő energetikai megoldásokat kínáljon az energetikai piacon ügyfelei számára.

Tudjon meg többet rólunk és szolgáltatásainkról!