Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat. 

 

A digitális korban az információáramlás, a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek elképesztő mértékben növelik a villamosenergia-igényt: egyes becslések szerint 2030-ra az ezt kiszolgáló adatközpontok energiafogyasztása megnégyszereződhet, így elérheti a világ várható villamosenergia-fogyasztásának akár 7,5 százalékát a jelenlegi 2,2 százalékról – írja a Makronóm.

 

Míg a szél- és napenergia termelése erősen időjárásfüggő, és akár nagy méretű energiatároló rendszereket követel (amelyek további költségeket és terhelést jelentenek a hálózatra), addig az atomerőművek képesek a nap 24 órájában, a hét minden napján egyenletesen termelni. A nukleáris energia folyamatos elérhetősége tökéletesen illeszkedik a nagy techvállalatok elvárásaihoz, amelyek MI-adatközpontjaik számára keresnek megbízható és karbonsemleges energiaforrásokat.

 

Az is jelentős előrelépés, hogy a bankok, a pénzügyi intézmények és a kormányok egyre inkább hajlanak a nukleáris projektek támogatására. A politikai fordulat már elindult: a 2023-as dubaji COP28-konferencián több mint 30 ország, köztük 13 EU-tagállam vállalta, hogy 2050-ig közösen megháromszorozzák a nukleáris kapacitásukat, és a technológiát először ismerték el a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges eszközként.

Erre az igényre kínálnak megoldást a kis moduláris reaktorok (Small Modular Reactor, SMR), ezek a 300 MW-nál kisebb villamosenergia-kapacitású létesítmények, amelyek a hagyományos nagy atomreaktorok modern, kisebb és könnyebben telepíthető alternatívái.

 

Az SMR-ek kompaktak, és gyakran előre gyártott modulokból állnak, amelyek könnyen szállíthatók és gyorsan összeállíthatók a helyszínen. Emellett skálázhatók, így egy-egy egység telepítése után újabb modulok hozzáadásával növelhető a kapacitás. Ezek a reaktorok passzív biztonsági rendszerekkel ellátottak, amelyek egyszerűbbek a hagyományos atomreaktorokénál, és kevésbé függenek az emberi beavatkozástól, ugyanis nincs szükség külső energiaforrásra a reaktor biztonságos leállításához.

 

Az első kereskedelmi reaktorok várhatóan az évtized végén kezdenek el működni, ha pedig az első típusok megkapják a működési engedélyeket, elterjedésük rendkívül felgyorsulhat.

(forrás: greendex.hu)