Nagyvállalati Audit

Előíró jogszabály: 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról; 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról;
Előírás értelmében: a kötelezettségi körbe tartozó nagyvállalatoknak energetikai auditálást kell lefolytatniuk a szervezet épületállományára, az épületállományhoz és a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó szállításra és a technológiai folyamataira vonatkozóan
Négy évente kötelező
Felügyelő szervezet: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
2026-tól a tárgyévet megelőző 3 évben az átlagos összenergia felhasználás nagyobb, mint 10 TJ (mért fogyasztás), a nagyvállalati kötelezettség megszűnik, illetve nem a vállalati státuszhoz lesz kötve, hanem minden olyan szervezet számára kötelezővé válik, aki a fogyasztási határt meghaladja.

Mi a nagyvállalati energetikai audit?

Célja: Magyarország energiahatékonysági céljainak megerősítése, uniós célok teljesítése, vállalatok energiagazdálkodásának felmérése
Szabványban meghatározott módszerrel elkészített elemzés
Az energetikai audit egy független szakértő (auditor) által készített szakvélemény
A rendszerek energiahatékonysági szempontú műszaki leírása
Döntés-előkészítő anyagként vázolja a fejlesztési lehetőségeket
A vizsgálat által feltárt energiahatékonysági problémák egy része költségráfordítás nélkül is megvalósítható

(Audit elvégzésére kötelezettek esetén, az audittal egyidőben elvégezni szükséges a Fűtő/Hűtő berendezések felülvizsgálatát)
A vizsgálat tárgya a termeléshez használt építmények, illetve a tevékenység technológiai és logisztikai folyamatai
Az auditor pénzben kifejezve számszerűsíti az energiahatékonysági potenciált és elemzi, hogy a lehetséges korszerűsítő beruházástól mekkora megtakarítás várható
Potenciális megtakarítások 3 csoportja:
- beruházást nem igénylő (egyszerű);
- támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális);
- jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes)
Az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása
A fogyasztási trendek, lekötött kvóták
Az energiapazarlási pontok megkeresése és bemutatása
A költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és elemzése, a fejlettebb üzemeltetési eljárások bemutatása
A megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségei

Előkészítés és adatgyűjtés
Helyszíni felmérés
Elemzés és kiértékelés
Energiahatékonysági javaslatok kidolgozása
Jelentés elkészítése, jóváhagyása
Auditálás elvégzését követő 30 napon belül az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal részére elektronikus úton adatszolgáltatást kell teljesítenie

ISO 50001 szabványnak megfelelő energiagazdálkodási rendszert működtet
A gazdálkodó szervezet vállalkozáscsoport tagja -› tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed
Vállalkozáscsoport tagja, mely önmagában KKV-nak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t
A gazdálkodó szervezet vállalkozáscsoport tagja -› auditálás ezen nagyvállalatra is kiterjed
ISO 50001 rendszer működtetése esetén a vállalat feladata: a hatósági regisztráció, és az érvényes ISO tanúsítvány feltöltése a MEKH felületére

Önkényesen igényelhetik a vállalatok, nem törvényi előírás
Kötetlen forma
Megszabhatja a vállalat, hogy mely pontokat kéri mélységében vizsgálni
Pályázatokhoz, energiahatékonysági javaslatok feltárásához, belső működés hatékonyságának növeléséhez