Mi az okosépület-mutató és miért van rá szükség?
Az Európai Unióban a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át az épületek energiafogyasztása teszi ki. Ezért a szektort érintő fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak az energiahatékonysági és környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához.
Az épületek energiahatékonyság-növelésének ösztönzésére az EU megalkotta az Épületenergetikai Direktívát (2010/31/EU). A direktíva célul tűzte ki a magas energiahatékonyságú és az alacsony károsanyag-kibocsátású épületállomány létrehozását 2050-ig, illetve a megfelelő mennyiségű információ és stabil háttér biztosítását a befektetői, illetve az energia- és pénzügyi megtakarításokkal kapcsolatos fogyasztói döntések meghozatalához. Az okosépület-mutató létrehozásának célja az intelligens épületek és a bennük működő rendszerek, funkciók előnyeinek kézzelfoghatóbbá tétele az épületet használók számára.
Az intelligens épületekben komplex épületautomatizálási rendszer működik, mely
- alkalmazkodik a felhasználók és a közmű hálózatok mindenkori igényeihez,
- monitorozza az épületen belüli és kívüli állapotot,
- és a különböző rendszereket úgy szabályozza központilag, hogy azok együttesen a leghatékonyabb üzemet eredményezzék.
Az Okosépület-mutató egy eszköz az épületek technológiai felkészültségének értékeléséhez. Megmutatja, hogy a vizsgált állapot milyen mértékben közelíti meg a megvalósítható legfejlettebb technológiájú rendszert. Minél magasabb az érték, annál intelligensebbnek mondható az épület. A mutató meghatározása során alkalmazott metódus segítségével feltérképezhető, hogy milyen szempontokat szükséges figyelembe venni, az épületek technológiai fejlesztése esetén.
A 2020 júniusában elkészült tanulmány alapján az SRI meghatározása az épülethasználókkal, kapcsolódó hálózatokkal történő interakció, illetve a működés energiahatékonysága alapján történik.
Az Okosépület-mutató számításának alapelvei
A mutató számítása hét hatáskategória szerint történik:
- energiamegtakarítás,
- karbantartás és hibák előrejelzése,
- komfort,
- kényelem,
- egészség és jólét,
- épülethasználók tájékoztatása,
- villamosenergia-hálózattal történő interakció rugalmassága és energiatárolás.
A tanulmány az épület meglévő és lehetséges intelligens szolgáltatásait kilenc területre sorolja:
- fűtés,
- használati–melegvíz (HMV),
- hűtés,
- szellőzés,
- világítás,
- épülethatároló szerkezetek,
- villamosenergia,
- elektromos járművek,
- monitorozás és szabályozás.
Az egyes területeken (pl.: fűtés) belül több különböző tényező vizsgálható (pl.: fűtésnél a hőtermelők, hőleadók, stb.). Ezek adott, releváns hatás (pl.: energiamegtakarítás) szerinti értékelése az alábbi:
(Elért pontszám/Adott épülettípusban elérhető maximális pontszám) %
(A pontszámokat a dokumentum 0-4-ig adja, ahol 0 a legrosszabb, 4 pedig a lehető legintelligensebb technológiai megoldás.)
Az épületek energetikai tervezésénél már mi is számolunk a mutatóval.
Szerző: Németh Mónika (az ENCO Auditor Kft. energetikai mérnök munkatársa)
Magyar Gáztárolók töltöttségi célérték teljesítve; Átvették a vezetést a megújuló energiahordozók
Jócskán túlteljesült az előírt magyar gáztárolói töltöttségi célérték • A július elsejére előírt 65%-os magyar gáztároló töltöttségi célérték jócskán túlteljesült, hiszen a magyar adat jelenleg...
Energiahatékonysággal kapcsolatos információk 2024. 07.
2023-ban is teljesültek a villamosenergia-ellátás kötelező minőségi követelményei • A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelte a villamosenergia-ellátás minőségét, aminek célja, hogy megállapítsa, az...
Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat soha nem volt ennyire világos
Az éghajlatkutatás fejlődése lehetővé tette, hogy konkrét adatokat kapjunk arról, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az extrém időjárásai eseményeket. Ez a fejlődés egyre pontosabb és megbízhatóbb...
Napelemes energiával gyártanak Szegeden mesterséges benzint; ETS – Emissions Trading System
A tesztüzem konténerekben elhelyezett berendezéseit az egyetemhez tartozó Science Parkban állították fel. Janáky Csaba, az egyetem Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontjának vezetője, az SZTE Greennovation...