Az Európai Unióban a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át az épületek energiafogyasztása teszi ki. Ezért a szektort érintő fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak az energiahatékonysági és környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához.
Az épületek energiahatékonyság-növelésének ösztönzésére az EU megalkotta az Épületenergetikai Direktívát (2010/31/EU). A direktíva célul tűzte ki a magas energiahatékonyságú és az alacsony károsanyag-kibocsátású épületállomány létrehozását 2050-ig, illetve a megfelelő mennyiségű információ és stabil háttér biztosítását a befektetői, illetve az energia- és pénzügyi megtakarításokkal kapcsolatos fogyasztói döntések meghozatalához. Az okosépület-mutató létrehozásának célja az intelligens épületek és a bennük működő rendszerek, funkciók előnyeinek kézzelfoghatóbbá tétele az épületet használók számára.
Az intelligens épületekben komplex épületautomatizálási rendszer működik, mely
- alkalmazkodik a felhasználók és a közmű hálózatok mindenkori igényeihez,
- monitorozza az épületen belüli és kívüli állapotot,
- és a különböző rendszereket úgy szabályozza központilag, hogy azok együttesen a leghatékonyabb üzemet eredményezzék.
Az Okosépület-mutató egy eszköz az épületek technológiai felkészültségének értékeléséhez. Megmutatja, hogy a vizsgált állapot milyen mértékben közelíti meg a megvalósítható legfejlettebb technológiájú rendszert. Minél magasabb az érték, annál intelligensebbnek mondható az épület. A mutató meghatározása során alkalmazott metódus segítségével feltérképezhető, hogy milyen szempontokat szükséges figyelembe venni, az épületek technológiai fejlesztése esetén.
A 2020 júniusában elkészült tanulmány alapján az SRI meghatározása az épülethasználókkal, kapcsolódó hálózatokkal történő interakció, illetve a működés energiahatékonysága alapján történik.
Az Okosépület-mutató számításának alapelvei
A mutató számítása hét hatáskategória szerint történik:
- energiamegtakarítás,
- karbantartás és hibák előrejelzése,
- komfort,
- kényelem,
- egészség és jólét,
- épülethasználók tájékoztatása,
- villamosenergia-hálózattal történő interakció rugalmassága és energiatárolás.
A tanulmány az épület meglévő és lehetséges intelligens szolgáltatásait kilenc területre sorolja:
- fűtés,
- használati–melegvíz (HMV),
- hűtés,
- szellőzés,
- világítás,
- épülethatároló szerkezetek,
- villamosenergia,
- elektromos járművek,
- monitorozás és szabályozás.
Az egyes területeken (pl.: fűtés) belül több különböző tényező vizsgálható (pl.: fűtésnél a hőtermelők, hőleadók, stb.). Ezek adott, releváns hatás (pl.: energiamegtakarítás) szerinti értékelése az alábbi:
(Elért pontszám/Adott épülettípusban elérhető maximális pontszám) %
(A pontszámokat a dokumentum 0-4-ig adja, ahol 0 a legrosszabb, 4 pedig a lehető legintelligensebb technológiai megoldás.)
Az épületek energetikai tervezésénél már mi is számolunk a mutatóval.
Szerző: Németh Mónika (az ENCO Auditor Kft. energetikai mérnök munkatársa)
