Ismerje meg a hőszivattyúk működését!
A hőszivattyú energiát szállít alacsonyabb energiaszintű helyről magasabb energia szintűre, munka befektetése révén (írásunk főként levegő/víz fűtési hőszivattyúra vonatkozik). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kinti pl. 5°C-os levegőből a hőszivattyú elvonja a hőt, lehűtve azt pl. 0 °C-ra, ezt a hőt, pedig a másik oldalon a hűtőközegnek adja át. Ez a hőszivattyúban lévő ún. hűtőközeg nyomásviszonyaiból adódó hőmérsékleti szintek miatt lehetséges. A munka befektetése a kompresszor segítségével történik; a hideg kinti levegő egy nagyon alacsony nyomású hűtőközeggel érintkezik, ami még ezen az alacsony hőmérsékleten is telített/túltelített gőz halmazállapotba kerül („elforr”). A kompresszor ezután a hűtőközeg nyomását, ezzel együtt pedig hőmérsékletét is megemeli egy, a fűtési rendszerben keringő hőmérséklet feletti hőmérsékletre.
A hőszivattyú „hatásfoka”
A hőszivattyú hatásfokát COP-nek, vagy EER-nek nevezik (országtól függően, de alapvetően az EER hűtésre, a COP pedig fűtésre vonatkozik). Mindkét érték a hasznos energia (amit a fűtési rendszernek átadunk), és a befektetett energia (kompresszor hajtására fordított) hányadosa. Hőszivattyú esetén ez az érték 1-nél jóval nagyobb, tehát 1 kWh befektetett villamosenergia, amivel hajtjuk a kompresszort akár 2,5-5,5 kWh hő előállítására is elegendő. A COP-nek van egy ún. szezonális értéke, ezt SCOP-nek is nevezik, ami megmutatja, hogy egy évben (egy fűtési szezon alatt) mennyi energiát adott át a hőszivattyú a fűtési rendszernek és mennyit használt fel a kompresszor. Minél nagyobb ez az érték, annál hatékonyabb a működés. A hőszivattyú COP-je annál magasabb, minél kisebb hőmérséklet különbséget kell áthidalni a kompresszor segítségével. Ebből adódóan -15°C-ban (működési problémák mellett) egy 75°C-os előremenő hőmérsékletű fűtési rendszernél a hőmérséklet különbség minimum 100 °C (+10°C adódik a külső hőmérséklet, fűtési közeg hőmérséklete és a hűtőközeg különbségéből). Egy enyhe téli napon 5°C külső és 35°C-os fűtési hőmérséklet esetén ez a különbség csak 40°C.
Ebből adódóan alapvetően azokban a házakban ajánlott a hőszivattyú telepítése (utólagos felújításról beszélünk), ahol a fűtési rendszer felületfűtés (padlófűtés), vagy alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés. Itt adott ugyanis az alacsony hőmérsékletkülönbség, ami mind a gazdaságosság, mind technológiai szempontból rendkívül fontos.
A hőszivattyú COP-je csak extrém esetben megy 1 alá (ilyenkor már jellemzően a technológiából adódó feltételek sem lennének adottak). Egy elektromos fűtés hatásfoka pedig mindig 1. Az elektromos fűtés egy alacsony beruházási költségű, viszont magas üzemeltetési költségű megoldás. Nincs lényeges különbség hatásfok szempontjából egy modern elektromos fűtőtest és egy 20 éves között, a hatásfok mindkét esetben 1 közeli. Az egyedüli különbség a dizájn, marketing (és minimális hőátadási fejlesztések). Az elektromos fűtés előnye az egyszerű implementálhatóság, és hogy magas hőmérsékletek is ugyanazzal a hatásfokkal előállíthatók.
Szerző: Urbán Kristóf (az ENCO Auditor Kft. energetikai mérnök munkatársa)
Magyar Gáztárolók töltöttségi célérték teljesítve; Átvették a vezetést a megújuló energiahordozók
Jócskán túlteljesült az előírt magyar gáztárolói töltöttségi célérték • A július elsejére előírt 65%-os magyar gáztároló töltöttségi célérték jócskán túlteljesült, hiszen a magyar adat jelenleg...
Energiahatékonysággal kapcsolatos információk 2024. 07.
2023-ban is teljesültek a villamosenergia-ellátás kötelező minőségi követelményei • A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelte a villamosenergia-ellátás minőségét, aminek célja, hogy megállapítsa, az...
Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat soha nem volt ennyire világos
Az éghajlatkutatás fejlődése lehetővé tette, hogy konkrét adatokat kapjunk arról, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az extrém időjárásai eseményeket. Ez a fejlődés egyre pontosabb és megbízhatóbb...
Napelemes energiával gyártanak Szegeden mesterséges benzint; ETS – Emissions Trading System
A tesztüzem konténerekben elhelyezett berendezéseit az egyetemhez tartozó Science Parkban állították fel. Janáky Csaba, az egyetem Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontjának vezetője, az SZTE Greennovation...