Mi az „épületenergetikai követelményszint” és miért változik?

Az épületenergetikai követelményszintek olyan előírások, amelyek meghatározzák, mennyire lehet energiahatékony egy épület. Ezek a szintek folyamatosan szigorodnak, hogy támogassák a fenntartható építkezést és csökkentsék az épületek energiafogyasztását. A cél a „közel nulla energiaigényű” épületek elérése, ami azt jelenti, hogy az épület energiafelhasználása nagyon alacsony, és a szükséges energia jelentős része megújuló forrásból származik.

A módosítások célja az épületek energiafelhasználásának optimalizálása, a környezeti terhelés csökkentése, valamint a korszerű technológiák elterjesztése. Az új építésű épületeknél például a 2021. január 1-től életbe lépő megfelelési kötelezettséget fél évvel, 2022. június 30-ig eltolták abban az esetben, „ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor” (6/B. §).

 

Gyakori kérdések az épületenergetikai követelményekről

Tapasztalataink szerint az emberek két fő kérdésben bizonytalanok a követelményszint szigorodásával kapcsolatban:

 

1. „Most akkor vastagabb hőszigetelés kell?”

A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozó követelmények már nem szigorodtak tovább a 2018 óta érvényes költségoptimális követelményszinthez képest. Ez azt jelenti, hogy a mostanában használatba vételre kerülő épületek jó eséllyel már ezen előírások szerint lettek tervezve.

 

2. „Most akkor kell napelem?” – A megújuló energia részarány

A másik gyakori kérdés, hogy mivel lehet biztosítani a rendeletben leírt minimum 25%-os megújuló részarányt. Megújulónak számít:

• Az országos hálózatból vett elektromos áram (10%-ban).
• Tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, biogázok energiája, fapellet, agripellet.
• A nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia.
• Végül pedig a távhő, külön számítás szerint megállapított részaránnyal.

Ez azt jelenti, hogy akár egy levegő-levegő hőszivattyúval kombinált fatüzelésű kályha is megfelelő megújuló részarányt adhat. Fontos módosítás, hogy hőszivattyúnál a hűtésre használt hőmennyiség legfeljebb április 15. és október 15. között vehető figyelembe.

Könnyítések és további fontos követelmények

A jogszabály nemcsak szigorításokat, hanem bizonyos könnyítéseket és új előírásokat is tartalmaz:

 

Megnövelt energiahatékonyság a megújuló energiával szemben

Fontos könnyítés, hogy amennyiben a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint az ilyen rendszerek alkalmazása műszaki és gazdaságossági szempontból célszerűtlennek minősül (azaz a hagyományos földgázfűtéshez képest nem jár primerenergia-megtakarítással, vagy a megtérülési idő nagyobb 10 évnél), akkor „a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető”.

Ez azt jelenti, hogy ekkor az összesített energetikai jellemző követelmény értéke (ezt kell teljesíteni):

• lakóépületeknél: 100 helyett 76 kWh/m2év
• irodáknál: 90 helyett 68 kWh/m2év
• oktatási épületeknél: 85 helyett 65 kWh/m2év

 

Helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás

Új követelmény lett a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás is:

• Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet.
• Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.

 

Az e-mobilitás támogatása (8. melléklet)

Végül a rendelet kiegészült egy 8. melléklettel, ami az e-mobilitás elterjedését hivatott segíteni. Ennek értelmében:

• Új építésű, vagy jelentős felújítással érintett épületek esetében, ha az épületen belül, vagy közvetlenül mellette legalább 10 beállóhelyes parkoló található:
  • Nem lakóépületeknél legalább egy elektromos töltőpontot, és öt helyenként villamos csatlakozást kell kiépíteni.
  • Lakóépületeknél parkolóhelyenként villamos csatlakozást kell kiépíteni, amennyiben a felújítás a parkolót vagy a villamos hálózatot is érintik.
• Meglévő, nem lakóépületek esetén: 2025. január 1-től 20 parkolóhely fölött kötelező lesz legalább egy töltőpontot telepíteni.

 

Az épületenergetikai követelményszintek módosulásai jelentős változásokat hoztak az építőiparban és az ingatlanpiacon. A közel nulla energiaigényű épületek felé való elmozdulás, a hőszigetelésre, megújuló energiaforrásokra, helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozásra és az e-mobilitás támogatására vonatkozó új előírások mind az energiahatékonyság növelését és a fenntartható jövő építését szolgálják. Fontos, hogy az ingatlantulajdonosok és fejlesztők tisztában legyenek ezekkel a változásokkal, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és optimalizálhassák épületeik energiafelhasználását.

Az épületenergetikai követelmények útvesztőjében készséggel állunk rendelkezésére.

Ha kérdései vannak, vagy segítségre van szüksége energiatudatos beruházásaihoz, vegye fel velünk a kapcsolatot!