– Az egyik legfontosabb változás ezzel kapcsolatban, hogy az új építésű épületeknél 2021 január 1-től életbe lépő megfelelési kötelezettséget fél évvel (2022. június 30-ig) eltolták abban az esetben, „ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor” (6/B. §).
– Tapasztalatunk szerint az emberek két kérdésben a legbizonytalanabbak a követelményszint szigorodásával kapcsolatban. Az egyik, hogy „most akkor vastagabb hőszigetelés kell”? A válasz, hogy a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U érték) vonatkozó követelmények már nem szigorodtak tovább a 2018 óta érvényes Költségoptimális követelményszinthez képest. Tehát a mostanában használatba vételre kerülő épületek jó eséllyel már e-szerint lettek tervezve.
– A másik ilyen kérdés, hogy „most akkor kell napelem”? Vagyis, hogy mivel lehet biztosítani a rendeletben leírt minimum 25 %-os megújuló részarányt? Megújulónak számít az országos hálózatból vett elektromos áram (10 %-ban), illetve egy az egyben a tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet, valamint a nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia, végül pedig a távhő, külön számítás szerint megállapított részaránnyal.
Azaz ennek értelmében akár egy levegő-levegő hőszivattyúval kombinált fatüzelésű kályha is megfelelő megújuló részarányt adhat. Fontos módosítás, hogy hőszivattyúnál a hűtésre használt hőmennyiség legfeljebb április 15. és október 15. között vehető figyelembe.
– Fontos könnyítés, hogy amennyiben a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint az ilyen rendszerek alkalmazása műszaki és gazdaságossági szempontból célszerűtlennek minősül (a hagyományos földgázfűtéshez képest nem jár primerenergia-megtakarítással, vagy a megtérülési idő nagyobb 10 évnél), akkor „a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető”. Ez azt jelenti, hogy ekkor az összesített energetikai jellemző követelmény értéke lakóépületeknél 100 helyett 76, irodáknál 90 helyett 68, még oktatási épületeknél 85 helyett 65 kWh/m2év lesz, tehát ezt kell teljesíteni.
– Új követelmény lett a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás is. Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.
– Végül a rendelet kiegészült egy 8. melléklettel, ami az e-mobilitás elterjedését hivatott segíteni. Ennek értelmében új építésű, vagy jelentős felújítással érintett épületek esetében, ha az épületen belül, vagy közvetlenül mellette legalább 10 beállóhelyes parkoló található, a parkolóban nem lakóépületeknél legalább egy elektromos töltőpontot, és öt helyenként villamos csatlakozást, még lakóépületeknél parkolóhelyenként villamos csatlakozást kell kiépíteni, amennyiben a felújítás a parkolót vagy a villamos hálózatot is érintik. Meglévő, nem lakóépületek esetén 2025. január 1-től 20 parkolóhely fölött kötelező lesz legalább egy töltőpontot telepíteni.
