A COP28 klímacsúcs Dubaiban: Történelmi áttörés a fosszilis tüzelőanyagok ügyében

A 2023 végén Dubaiban megrendezett COP28 klímacsúcs kulcsfontosságú fordulópontot jelentett a globális klímavédelemben. A konferencia az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében zajlott, ahol a világ vezetői egy olyan megállapodást kötöttek, amely első alkalommal foglalkozott hivatalosan a fosszilis tüzelőanyagokról való elmozdulás szükségességével. A cél továbbra is a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, de az eredmények és a résztvevők jellegzetességei rávilágítottak a feladat összetettségére is

 

Mi a COP28, és kik vettek részt a klímacsúcson?

A COP28, vagyis az ENSZ 28. éves klímakonferenciája, egy olyan találkozó, ahol a nemzetek kormányai megvitatják a klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó globális stratégiákat. A dubaji eseményt a tervezetthez képest egy nappal meghosszabbítva, végül december 13-án zárták le.

A találkozón mintegy 200 nemzet képviselői vettek részt, és ez volt a valaha volt legnagyobb klímakonferencia, közel 100 000 regisztrált résztvevővel. Bár Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök nem volt jelen személyesen, országaikat komoly delegáció képviselte. Károly király nyitóbeszédében figyelmeztetett a „hatalmas, ijesztő kísérletre”, amit az emberiség a bolygóval végez. Különös figyelmet kapott, hogy a résztvevők között mintegy 2400 fő volt a szén-, olaj- és gáziparhoz köthető lobbista, ami jól mutatja a fosszilis energiatermelők befolyását a tárgyalásokra.

A COP28 legfontosabb megállapodásai és eredményei

A konferencia egyik fő célja az volt, hogy felülvizsgálja a Párizsi Megállapodás (COP21) céljainak elérését. Ami a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra korlátozására irányul. Az ENSZ szerint a jelenlegi intézkedések messze elmaradnak a kitűzött céloktól, és a világ 2100-ra 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé tart.

A konferencia főbb megállapodásai:

• Veszteség- és káralap: A COP27-en létrehozott alap működőképessé vált, amely a klímaváltozás által leginkább sújtott, fejlődő országoknak nyújt pénzügyi segítséget.
• A fosszilis tüzelőanyagokról való átmenet: A legjelentősebb áttörést az hozta, hogy a résztvevők határozatban szólították fel a tagállamokat egy „igazságos, rendezett és méltányos átmenetre” a fosszilis tüzelőanyagokról a klímasemleges energiarendszerek felé. Ez az első alkalom, hogy egy ENSZ klímakonferencia ilyen egyértelműen fogalmazott a témában, bár a dokumentum megemlíti az „átmeneti tüzelőanyagok” (például a földgáz) szerepét az átmenet megkönnyítésében.
• Globális kibocsátáscsökkentési célok: A felek megerősítették, hogy 2030-ra 43%-kal kell csökkenteni a globális üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
• Megújuló energia és energiahatékonyság: Kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ig megháromszorozzák a globális megújuló energia kapacitást és megduplázzák az energiahatékonyság javításának ütemét.

Természetvédelem és alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

A konferencia a fosszilis tüzelőanyagokról szóló megállapodások mellett kiemelt figyelmet fordított a természetvédelmi kérdésekre is.

• Erdőirtás és ökoszisztémák: A határozat hangsúlyozza a természet és az ökoszisztémák védelmének, valamint helyreállításának fontosságát. A résztvevők elkötelezték magukat az erdőirtás megállítására és visszafordítására 2030-ig.
• Alkalmazkodás: A felek elfogadtak egy alkalmazkodásra vonatkozó keretrendszert, amely 2030-ig szóló célokat határoz meg. Ez a keretrendszer előírja a hatás-, sebezhetőségi és kockázatelemzések elvégzését, és az eredmények nyomon követését.

Szeretné tudni, hogyan járulhat hozzá a klímacélok eléréséhez?

A fosszilis tüzelőanyagokról való átállás a mindennapjainkban is megvalósítható.

Kérje energetikai tanácsadásunkat.

Ismerje meg a legújabb napelemes és energiatárolási megoldásokat, amelyekkel Ön is aktív részese lehet a fenntartható jövőnek!