- Az olcsó, orosz energiára alapozott energiák korának vége
- Az energiakrízisnek még nincs vége, Európa kitettsége nem csökkent
- Európa diverzifikációs és függetlenedési kísérleteket tett, ebben szerinte Magyarországnak is fontos szerepe van;
- Magyarország csökkenti a fosszilis energiahordozók részarányát, és az elektrifikáció útjára lép. „Ehhez áramot kell termelni. Ez az egyetlen olyan termék, amit rögtön el is kell használni. Magyarországon ez a megújulókon kívül a nukleáris energiát jelenti” – mondta;
- Paks I. az ország áramigényének egyharmadát biztosítja, Paks II. tovább növelheti a nukleáris energia részarányát;
- A robbanásszerű napelemes termelés kiegyensúlyozásához gázerőművek kellenek – három ilyen beruházást valósítanának meg, 1500-1700 megawatt kapacitásban.
Jelenleg több mint 5200 megawattóra napenergia-kapacitás épült ki Magyarországon. Amikor ezek termelnek, akkor olyan sok naperőművünk van, hogy már tárolnunk kellene az energiát” – mondta csütörtökön Lantos Csaba, majd számos kérdést tisztázott a napelemes rendszerek körül:
- Már most 5,2 gigawattos kapacitás van Magyarországon, ami 2030-ra 10-12-re nőhet, hiszen „napenergia-támogatók vagyunk” – a kabinet szerint;
- A kormány szerint előnyös, hogy az így megtermelt energia itthon marad;
- Felidézte, hogy tavaly október 31-től a háztartási kiserőműveknél bevezették a betáplálási stopot, majd kiemelte: januártól ezt kivezetik, így újra lehet erőműveket telepíteni;
- A betáplálási stop az ország 93 százalékát, a fogyasztók 84 százalékát érinti;
- A szerződött hálózatelosztási szolgáltatók kismértékben eltérő, de egyaránt nettó 5 forint körüli energiadíjat fizetnek 1 kilowattórányi áramért;
- Fontos kijelentése volt, hogy a napelemes családok a kereslet függvényében akár kedvezőbb feltételekkel leszerződhetnek az áram átadására, így jobb megtérülésük lehet;
- A betáplált energia után nem számolnak fel rendszerhasználati díjat;
- Végezetül a miniszter egy 75 milliárd forintos támogatási pályázatot is bejelentett. (forrás: Index.hu)
