A szénkompenzáció az emissziók ellensúlyozása azzal, hogy olyan projekteket finanszíroznak az érintett vállalatok, amelyek ugyanannyi CO₂-t távolítanak el a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Például, ha valamely vállalat olyan új eljárást, alkalmaz mely többlet CO₂ kibocsátással jár, annyi fát ültet kárpótlásként, hogy az újonnan keletkező CO₂ mennyiséget kompenzálja. A kompenzációs projektek és azok finanszírozása része egy nagyobb pénzügyi rendszernek, a „szénpiacnak”, ahol a befektetők krediteket vásárolhatnak az emisszióik ellensúlyozására. Egy ilyen kredit egy tonna CO₂-t jelképez.

Az önkéntes és kötelező szénpiacok

A szénkompenzációs projektek és a szénkredit-kereskedelem részeként két fő típusú szénpiac létezik: az „önkéntes” és a „kötelező” piac. A kötelező piacokat hivatalos szabályozások irányítják, ezek általában egy ún. „emissziókereskedelmi” rendszerrel működnek, amelynek során a kormány meghatározza, hogy egy adott iparág mennyi CO₂-t bocsáthat ki. Ezt a kvótát engedélyekre osztják, amelyeket vagy kiosztanak, vagy értékesítik az adott iparágban működő vállalatoknak. Ha egy vállalat nem használja fel az összes engedélyét, eladhatják a felesleget nagyobb kibocsátóknak nyereségért. Az év során a kibocsátási kvóta szigorodik, ami növeli a szennyezés költségeit, és elméletileg ösztönzi a vállalatokat a megújuló és tiszta energia felé.

Az önkéntes piac hasonlóan működik, de ez a piac a kormányzati szabályozásokon kívül esik. Itt a vállalatok projektekből vásárolnak szénkrediteket annak érdekében, hogy igazolják elkötelezettségüket és fenntarthatóságukat. Elméletben ez vonzó lehetőség, azonban az aktivisták jogosan emelnek kifogásokat: egy vizsgálat a Verra nevű vezető önkéntes szénkredit tanúsítójánál azt mutatta ki, hogy a kreditek több, mint 95%-a „képzeletbeli” krediteknek minősült, mely nem hozott valós környezeti hasznot, így nem meglepő, hogy sokan átverésnek gondolják a szénkompenzációs rendszert.

A szénkompenzáció jövője, következtetések

Még akkor is, ha a világ valamilyen csodával határos módon holnap teljes mértékben áttérne a megújuló energiákra, 50 év múlva még mindig a klímaváltozás katasztrófájával nézne szembe, azonban ezek a projektek hozzájárulhatnak a lehetséges megoldásokhoz. A szénkompenzáció folyamatosan fejlődik és változik. A szabályozások javítása és a környezetvédelmi szervek által végzett független ellenőrzések kulcsfontosságúak lehetnek a szektor megerősítésében. Ugyanakkor a vállalatok és az egyének is felelősek a kompenzáció hatékony és hiteles felhasználásáért.

A szénkompenzáció kérdése komplex és sokszínű. A vélemények megoszlanak, és a kérdés további kutatásokat és szabályozást és változtatásokat igényel, ugyanakkor egy potenciális eszköz lehet a klímaváltozás elleni harcban, és annak megértése és fejlesztése az emberiség jövője szempontjából kulcsfontosságú lehet.