A geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, a technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt ugrásszerű növekedés várható az ágazatban a következő évtizedekben. Jelenleg az ipari hő túlnyomó többsége egyre dráguló fosszilis tüzelőanyagokból származik Európában. Itt léphetne be a geotermikus energia, ahol ez földrajzilag lehetséges, valamint kellő mértékű stabil felvevő piac áll rendelkezésre a geotermikus alapú villamosenergia és egyúttal hőenergia felhasználására.

 

Magyarországnak is jók a lehetőségei, hiszen szinte minden szempontból jó geológiai adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia többcélú hasznosításához. A felszínre hozott melegvíz hőmérséklete megfelelő hőtermelésre, de áramtermelést hatékonyan csak néhány helyszínen érdemes tervezni, ott is csak ún. ORC-technológiával és a fellépő hulladékhő teljeskörű hasznosítása mellett.

 

Számos kutatóhely van Magyarországon nagy tapasztalatokkal, kitűnő kutatókkal. A Szegedi Tudományegyetemen régóta foglalkoznak a földhő kutatásával és oktatásával. Az ELTE-n és Miskolcon is jeles kutatók tárják fel a hazai geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos lehetőségeket.

 

Ugyanakkor felmerül az ún. visszasajtolás kérdésköre, hiszen, ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a legértékesebb és legmagasabb hőfokú, mélyebb rétegekből származó termálvíz elfogy, hiszen oda nem jut le az amúgy is csökkenő mennyiségű csapadékvíz – írják tanulmányukban az ELTE kutatói. Ennek hiányában a termelés nem minősül megújulóenergia-hasznosításnak. Hazánkban jelenleg 84 visszasajtoló kút működik, ami összehasonlítva a több mint 900 db üzemelő termálkúttal, országosan alacsony szám.

Magyarország adottságai elsősorban a hőtermelésben való hasznosítást teszik lehetővé, emiatt logikus a geotermális energia bekapcsolása a távhőszolgáltatásba, ahol ez technikailag alacsony kockázatú és gazdaságilag megéri.

 

2024 tavaszán elkészült, és társadalmi egyeztetésre került a Nemzeti Földhő Stratégia, amely azt tervezi, hogy 6,5%-ról 25-30%-ra emelkedjen a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből, ami nagyjából 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatna ki 2035-ig.

 

A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt.

 

A geotermikus energia használatának bővítése az európai versenyképességre nagyon ráférne, különösen az iparban, ahol például a fűtés messze az ipari folyamatokban felhasznált energia legnagyobb formája.

 

Körülbelül 50 geotermikus erőmű található különböző fejlesztési szakaszokban Európa-szerte, Németország és Törökország áll az élen a projektek terén.

Jelentős érdeklődés olyan országok iránt figyelhető meg, mint Horvátország, Franciaország és Olaszország, míg a feltörekvő piacok, például Spanyolország és Görögország várhatóan mielőbb megkezdi a geotermikus villamosenergia-termelést.

Villamosenergia-termelésre a minél magasabb hőmérsékletű fluidum alkalmas. Ezért a geotermikus erőművek döntő részben magas és közepes teljesenergia-tartalmú (entalpiájú) mezőkre települtek. Legjobb hatással a magas hőmérsékletű gőz rendelkezik, ugyanakkor, ha a közeg nyomása és a hőmérséklete túl alacsony, akkor használják a segédközeges (binary) módszert. Ennek lényege, hogy egy víznél alacsonyabb forráspontú közeget a geotermikus fluidummal gőz fázisúvá hevítünk, ami képes meghajtani egy áramfejlesztő turbinát. A módszer általánosan elterjedt megnevezése ORC, ami az angol Organic Rankine Cycle. Ezzel a technológiával épült az első hazai, kapcsoltan hő- és villamos energiát előállító geotermikus-erőmű Turán.

 

De van más feltörekvő terület is: az EGEC optimista elemzése szerint a geotermikus távfűtési hálózatok a jövőben az európai lakosság 25%-ának biztosíthatják az energiát. A geotermikus távfűtési és távhűtési piac Európában, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitika által vezérelt jelentős növekedésre készülhet, hiszen a támogatások, a technológiai fejlesztések és a fenntartható energetikai megoldások iránti igény erősödése ezt jelzi előre.

A geotermikus jellemzők európai összehasonlításából látszik, hogy hazánk kiemelkedő adottságokkal rendelkezik a Pannon-medence területén belül, olvashatjuk az ELTE kutatóinak friss tanulmányából. A rendszerben a víz nagy része a csapadékból ered, a természetesen beszivárgó víz mélyre áramlik, és ott felmelegszik. Az utóbbi évek kutatásai alapján tudjuk, hogy a regionális vízfogó kőzetek felett a porózus homokkövekben, a fedetlen és részben a fedett alaphegységi karbonátos víztartókban a víz a csapadékból meg tud újulni. A megújulás mértékének és pontos tartományának hidraulikai megértése azonban további kutatásokat igényel.

 

A kizárólag energetikai célból használt termálvíz visszajuttatása a termelt rétegbe a hosszú távú energiahasznosítás záloga, hiszen ennek hiányában a termelés nem minősül megújulóenergia-hasznosításnak. 2027-től már a többszöri mentességi kérelmünk lejártával az EU Vízkeretirányelve szerinti szabályok alapján is kötelező lesz a visszasajtolás. Ebben a tekintetben a szegedi távhőfejlesztés jó irány, hiszen példaszerűen kialakított visszasajtoló kutak tartoznak hozzá. A városi távhőhöz tartozó geotermikus hálózat az átadott hőmennyiségét tekintve az izlandi Reykjavík után a második legnagyobb távhőellátó-rendszer.

 

Tizenöt évvel ezelőtt kizárólag földgáztüzelésű erőművek voltak a hőtermelés alapjai, ma 11 településen van geotermikus távfűtés, ezek közül kiemelkedik a szegedi fejlesztés mellett az egyenként 50 MWth teljes beépített geotermikus kapacitást meghaladó miskolci és győri rendszer.

 

A MEKH adatai szerint a hazai geotermikus energia az elsődleges megújuló energiahordozók termelésében és felhasználásában 7,6 PJ, ami csak valamivel több mint 6%-a az országos hőenergia-termelésnek, és 10%-a a szilárd biomassza energetikai felhasználásának, ami annyit jelent, hogy ennél sokkal több, akár 10-15-ször nagyobb is lehetne.

 

A tudás, a geográfiai adottságok, az akarat, valamint a kellő, de fejlesztendő mélységű ismeretek és adatok is megvannak ahhoz, hogy nagyot lépjen előre itthon is a geotermikus energia felhasználása.

(forrás: greendex.hu; portfolio.hu)