Jócskán túlteljesült az előírt magyar
gáztárolói töltöttségi célérték

• A július elsejére előírt 65%-os magyar gáztároló töltöttségi célérték jócskán
túlteljesült, hiszen a magyar adat jelenleg 78%-os, és a fogyasztásarányos
töltöttség is 50%-os, ami a harmadik legmagasabb Európában, ezért „a hazai
fogyasztók zavartalan ellátása az ősszel kezdődő fűtési szezonban is nagy
biztonsággal garantálható” – rögzítette hétfői közleményében az Energiaügyi
Minisztérium.
• A mostani töltöttségi arány azt jelenti, hogy 6,3 milliárd köbméter feletti
összesített magyar föld alatti gáztárolói kapacitás mellett több, mint 5
milliárd köbméternyi gáz pihen a tárolókban. Az elmúlt évek gázfogyasztási
adatához viszonyítva ez azt jelenti, hogy az igazán lényeges
fogyasztásarányos töltöttségi adat minimálisan meghaladja az 50%-os arányt,
ami a harmadik legmagasabb Európában, több mint kétszeresen múlja felül
az uniós átlagot.
• A következő köztes tárolófeltöltési célérték szeptember 1-re 86%, azaz két
hónap múlva a jelenleginél 8%-ponttal magasabb töltöttségi arányt kell
produkálnia az országnak. Ez az eddigi jelek alapján könnyedén teljesülhet,
hiszen részben a jelentősen csökkenő felhasználás miatt egy teljes éve nem
csökkent a kétharmados szint alá a belföldi gáztárolók töltöttsége.

(forrás: portfolio.hu)

—

Átvették a vezetést a megújuló energiahordozók az unió áramtermelési mixében

Nagyot esett a kőszén- és földgáz felhasználása tavaly az Európai Unióban, és
ez az áramtermelésen belüli részarányban oda vezetett, hogy átvették a
vezetést a megújuló energiahordozók a fosszilis alapúaktól, ami egy új
korszak kezdetét jelenti – derült ki az Eurostat jelentéséből.
• Az Európai Unió energiaellátása 2023-ban jelentős változásokon ment
keresztül:
• Az előzetes adatok szerint a földgázfelhasználás 12,8 millió terajoule-ra (TJ)
csökkent, ami 7,4%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. Ez a
mennyiség 1995 óta a legalacsonyabb értéket jelzi – derült ki
az Eurostat összesítéséből.
• A szén esetében még markánsabb csökkenést regisztráltak. A barnaszén
felhasználás 24,2%-kal esett vissza, így mindössze 222 840 millió tonnát tett
ki. A feketeszén felhasználásnál is markáns, 20,4%-os csökkenést figyelhetünk
meg, ami 130 437 millió tonnára redukálódott.
• A kőolaj és kőolajtermékek tekintetében a felhasználás enyhébb mértékben,
de szintén csökkent. A teljes mennyiség 526 862 ezer tonna volt, ami 1,5%-os
visszaesést jelez az előző évhez képest.
• Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokból származó kínálat örvendetes
növekedést mutatott. Az ilyen típusú energiatermelés 4,4%-kal nőtt, és elérte a
mintegy 10,9 millió TJ-t.

• Az Eurostat összesítése szerint 2023-ban az EU villamosenergia-termelésének
vezető forrása a megújuló energia volt. Ez azt jelenti, hogy a megújuló
energiaforrások 1,21 millió gigawattórát (GWh) termeltek, ami 12,4%-os
növekedést jelentett 2022-hez képest.
• Az összes villamosenergia-termelésnek 44,7%-át a megújuló
energiaforrások tették ki, és ezzel átvették a vezetést a fosszilis alapúaktól,
amelyek részarányánál és felhasználásánál markáns csökkenés alakult ki.
• A fosszilis tüzelőanyagokból előállított villamos energia mennyisége
drasztikusan csökkent: ez az érték 19,7%-kal esett vissza egy év alatt. Ez azt
jelenti, hogy 0,88 millió GWh, azaz a teljes villamosenergia-termelés 32,5%-a
származott ilyen forrásokból.
• Az atomerőművek 0,62 millió GWh-t, azaz az EU energiatermelésének 22,8%-át
állították elő, ami a termelés 1,2%-os növekedését tükrözi 2023-ban.
• A fentiek tehát azt jelentik, hogy egy új korszak indult el az EU-ban, amelyben a
tiszta, fenntartható energiatermelési módszerek vették át a vezetést.
(forrás: portfolio.hu)