Az egyre több naperőmű a napközbeni termelésével egyre inkább leszorítja a tőzsdei árakat (kannibalizációs hatás), amelyek főleg a napsütéses tavaszi napokon, minimális ipari áramfelhasználás mellett (hétvége, munkaszüneti nap) még jobban kiütköznek, egyre durvább negatív árakat eredményeznek. Amint az alábbi ábránkon látszik: ez tavaly, már jócskán eltérő napon belüli ár tendenciához vezetett az előző évekhez képest, és idén az első négyhavi tényadatok alapján is látszik ez a kacsa-görbének nevezett jelenség. Az idén a nyári hónapok adatai várhatóan még alacsonyabb aljat rajzolnak majd a grafikonra (narancssárga vonal).

A tavalyhoz képest megduplázódott magyar naperőmű kapacitás mellett az MVM Partner vezérigazgatója a Portfolio minapi konferenciáján fel is hívta a figyelmet arra, hogy a tavalyi 74 darab negatív áras óra után idén ez a szám 100-110 közé emelkedhet a kannibalizációs hatás erősödése nyomán. Most számításaink szerint 62 darabnál járunk május 1-ig.

Mindez egyébként azt is eredményezi, hogy a naperőművek által megkereshető árbevétel (market value, vagy captured price) egyre inkább lefelé tér el az adott napi átlagárhoz, azaz a zsinórárakhoz képest (ezt hívják captured rate-nek). A Portfolio számításai szerint a 2022-es 97,1%-ról tavaly ez a ráta már 87,2%-ra zuhant, ami idén május 1-ig 82,2%-ra tovább esett, és még tovább csökkenhet az egész éves adatok mellett. Amint már írtuk:ez egyre komolyabb megtérülési kérdéseket nyit ki az új/leendő naperőmű befektetők felé. Ez konkrétan azt jelenti:

Piaci alapon, valamilyen támogatás nélkül, már erősen kérdéses, hogy megtérülnek-e ezek az új projektek.

A magas (fix/prémium) átvételi árral védett KÁT-os, illetve METÁR-os projekteknek pedig erősen negatív KÁT-kassza lehet a következménye, amely miatt pedig az ipari energiafogyasztók aggódhatnak, hogy ennek költségeit rájuk terhelik (rendszerhasználati díj, rhd), az pedig költség okok miatt felerősítheti a régiós versenyképességi kérdéseket. Mindez azután történhet, hogy amint megírtuk: már egyébként is Magyarországon voltak tavaly a második félévben egész Európában a második-harmadik legmagasabbak a céges áramárak.

A negatív áramárak kapcsán múlt heti Portfolio-interjúban a MET elnök-vezérigazgatója, Lakatos Benjamin egyébként úgy fogalmazott: Ez alapvetően jó hír, de azt jelenti, hogy túledzettük a jobb kezünket. Lefordítva: a helyzet azt kívánja, hogy csináljunk a naperőművek mellé tárolókat vagy szélerőműveket.

Arra a felvetésünkre, hogy ebbe az irányba látszik elindulni a magyar szabályozás is, úgy reagált: „A MET-ben is azon gondolkodunk, hogy központi területeken minél többfajta áramtermelési megoldást hozzunk össze.”

Luczay Péter, az Alteo termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese szintén a minapi konferenciánkon azt jegyezte meg

A negatív áramárak kapcsán, hogy azok átalakíthatják a fogyasztói szokásokat, igaz a fogyasztó oldali árrugalmasság még nem feltétlenül van az optimális szinten.

Úgy fogalmazott: előbb-utóbb azonban – a túlkínálatos időszakok eredményeként kialakuló nagyon alacsony (sokszor negatív) villamosenergia-árak jelzését követve – várható a fogyasztói szokások megváltozása is, azaz a kereslet erősebb alkalmazkodása a megváltozott piaci árakhoz

(forrás: Portfolio.hu)