Egy, a szavannán elterülő, sárkunyhókból és fémlemezes hullámtetős épületekből álló távoli közösség Nyugat-Afrikában úttörő lehet egy új, szén-dioxid-mentes energiaforrás vonatkozásában. a Mali Bourakebougou településen élők az egyetlenek a világon, akik hidrogént égetve nyerik az elektromos áramot. A gáz, melyet 1987-ben fedeztek fel, egy kúton keresztül tört fel a mélyből, szenet nem tartalmaz és elégetésekor csak víz keletkezik.
A mali úttörők azonban hamarosan elveszíthetik egyedülálló státuszukat. A geológusok, akik egykor elvetették azt az elképzelést, hogy a földkéreg széles körben hidrogénraktárakkal van átszőve, most azt mondják, hogy a bolygó felszíne alatt észrevétlenül több billió tonna hidrogén rejlik, és folyamatosan újabbak termelődnek.
Az elmúlt hónapokban a kutatók igyekeznek ezeket megtalálni: hidrogén után fúrnak Északkelet-Franciaországban, Ausztráliában, Spanyolországban, Marokkóban, Brazíliában és az Egyesült Államokban is, Nebraskában, Arizonában és Kansasban. Még Bill Gates is csatlakozott a hidrogén-rohamhoz és jelentős befektetést eszközölt egy olyan vállalatban, amely az amerikai Középnyugaton kutat hidrogén után.
A természetes hidrogén kinyerése – mondja egy támogató – évszázadokig fedezhetné a hidrogén szükségleteinket. Még ha a remélt mennyiség 1%-át tudnánk csak kitermelni, akkor is több száz évig is elég lenne – mondja Viachesla Zgonnik ukrán származású geokémikus, aki a hidrogén lelőhelyekről a legrészletesebb kutatásokat végezte és a denveri Natural Hydrogen Energy nevű induló vállalkozásával úttörő szerepet játszik a hidrogénkutatásban az Egyesült Államokban.
De vajon megalapozottak-e az ilyen állítások? Gazdaságos lesz-e a hidrogén megcsapolása? Milyen környezeti hátrányokkal járna a kitermelés?
3.2 A hidrogén, mint potenciális energiaforrás
A hidrogént egyre inkább a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként látják, különösen az olyan energiaigényes folyamatokban és területeken, mint az olvasztókemencék, cementgyárak, ipari fűtés, valamint hosszú távú légi és tengeri közlekedés esetén. Jennifer Granholm, a hidrogént egy „forradalmi változásnak” nevezte, amely a 2050-ig elérendő nettó nulla kibocsátás eléréséhez szükséges.
Azonban a hidrogént mesterségesen kellett előállítani, általában metán szétválasztással, ami sok energiát igényel. Ez azt jelenti, hogy a hidrogén csak annyira tiszta, amennyire tiszta az energiaforrás, amelyből előállítják. A jelenleg globálisan évente felhasznált 70 millió tonna hidrogén túlnyomó része fosszilis tüzelőanyagokból származik, ami jelentős szénlábnyomot eredményez.
A zöldebb hidrogén előállításának reménye a szél-vagy naperőművekből, illetve a vízerőművekből származó megújuló villamos energia felhasználásán alapult: ez az elektrolízisnek nevezett eljárás azonban jelenleg drágább, mint a már említett módszerek.
De ha a hidrogén előállítása szükségtelen lenne- mivel a föld alatt szinte korlátlan mennyiségű természetes úton keletkező gáz van, amely csak arra vár, hogy a hagyományos olajfúrási technológiákkal megcsapoljuk – az mindent megváltoztathatna.
3.3 Kihívások és kockázatok
Azonban felmerülnek aggodalmak is a környezeti hatások miatt: a hidrogén légkörbe kerülése potenciálisan nem kívánt következményekkel járhat. Bár önmagában nem szennyező anyag, a légkörbe kerülve felgyorsíthatja az üvegházhatású gázok felhalmozódását, ezáltal hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz.
A hidrogénkészletek mérete és elhelyezkedése továbbra is bizonytalan. A kutatások mellett figyelmeztetések is érkeznek. Az egyik geológus szerint a hidrogén nagy mennyiségben „szivárog”, majdnem olyan gyorsan, mint amilyen gyorsan termelődik. Mások viszont abban hisznek, hogy a szivárgó hidrogént is hasznosítani tudjuk.
3.4 Következtetések
A természetes hidrogén kinyerése valószínűleg nem jelent azonnali megoldást az energiaszükségleteinkre, de azon lehetőség, hogy egy új, olcsó, tiszta és széles körben elérhető energiaforrást alkalmazhatunk, izgalmas kilátást nyújt a jövőre nézve. A geológusok és a kutatók elkötelezettek abban, hogy feltárják a Föld felszíne alatt rejtőző hidrogénkészleteket, és a jövőben akár forradalmi változásokat is hozhatnak az energiatermelés és a fenntartható fejlődés terén.
Forrás: Yale Environment 360
