Elhagyatott területek: a biodiverzitás helyreállításának rejtett lehetőségei
Gregana Daskalova kilenc hónapos volt, amikor nagyszüleihez került egy kis bolgár faluba. A vasfüggöny összeomlása után történt, amikor szülei a falu állami kollektív gazdaságának bezárása után a városba költöztek. A vidék, amelyen felnőtt, fokozatosan kiürült és nagy területek maradtak elhanyagolva. Ő maga is elhagyta később az otthonát, külföldre utazott és ökológusként akadémiai karriert épített, de sosem felejtette el otthoni faluját, ahol gyerekkora során óriási ökológiai átalakulást tapasztalt meg a társadalmi változások párhuzamaként.
Az elhagyott területek értéke és Bulgária példája
Daskalova az elhanyagolt föld ökológiájára összpontosító kutatók egyre növekvő csoportjának tagja lett. Szerinte ezek az elhanyagolt területek kulcsfontosságúak lehetnek a bolygó megmentésében. Ha végre felfigyelnénk rájuk és gondoznánk őket, akkor hatalmas lehetőségek tárulnának fel a klímaváltozás és biodiverzitás célok eléréséhez.
Az elmúlt 35 évben Bulgária a világ legszámottevőbb népességcsökkenését tapasztalta meg – a népesség 28 százalékkal csökkent. Ennek túlnyomó része a vidékről való elvándorlás volt, ahol az elmúlt két évben Daskalova 30 bolgár falut kutatott, beleértve Tyurkmentet is, hogy részletesen felmérje, hogyan hódítja meg a természet az elhagyott területeket.
Az elhagyatott területek potenciálja
A nemrégiben elhagyott mezőgazdasági területek mérete lenyűgöző és még mindig szinte ismeretlen történet. Mi megszoktuk, hogy az emberek hódítják meg a természetet, a trópusokon ez továbbra is így megy, másutt azonban fordítva történik. Globálisan körülbelül Ausztrália felével egyenlő méretű terület, körülbelül egymilliárd hektárt foglalt el a természet tőlünk, erről számolt be Daskalova és Johannes Kamp, a Göttingeni Egyetem szakértői a Science magazinban. Szerintük ez a hatalmas földterület alkalmas az újraerdősítésre, óriási lehetőségeket kínál a biodiverzitás javítására és a légköri szén-dioxid megkötésére.
Más kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a „degradált” vagy „lepusztult” erdők – vagyis a múltban kivágott, de ma már gyakran sem termő, sem védett erdők – hasonlóan kihasználatlan vagy alulhasznosított területet képviselnek, amelyek az ökológiai megújulás és a szén megkötésének potenciáljával bírnak.
Az elhagyatott földek gyorsan növekednek. Annak ellenére, hogy a művelt területek nőnek a fejlődő és trópusi régiókban, a világ mezőgazdaság alatt álló területei 2001-óta csökkennek. Az Egyesült Államokban a szántóföld területe az elmúlt három évtizedben majdnem hatodával csökkent. Az EU is hasonló visszahúzódást tapasztalt.
A trend meglepően széles körben elterjedt: a volt Szovjetúnió területén, Kelet és Dél Európán kívül Japánban is körülbelül 250.000 hektárnyi szántófölddel rendelkezik, amely jelenleg használaton kívül áll. Még Afrika egyes részein is, ahol a népesség továbbra is nő, a mezőgazdaságot az idősebb generáció tevékenységének tekintik, a fiatalok a városokba mennek munkát keresni.
Egyes esetekben nem gazdasági, demográfiai vagy társadalmi tényezők, hanem szennyezés vagy ipari katasztrófák okozzák a degradálódást. Csernobilban és Japánban, a nukleáris katasztrófák kényszerítették az embert a terület elhagyására és még évszázadokig ez így is marad, azonban a farkasok, medvék, vaddisznók, hiúzok és egyéb nagy állatok, erdők visszahódítják ezeket a területeket.
Máskor a háború tehet kárt: az elmúlt időszakban Ukrajna keleti és déli területeinek számos részét a háború emésztette fel.
Mit tehetünk?
Az a megválaszolatlan kérdések közé tartozik, hogy a természet milyen formában és módon tér vissza, és vajon a teljesen elhagyott területeket, hogyan tudnánk felhasználni széndioxid csökkentésre és a biodiverzitás növelésére. Az antropogén korban gyakran szükség van emberi beavatkozásra és segítségre, hogy az ezeket a területek visszafoglaló természet megfeleljen az ökológiai elvárásainknak.
Fontos lehet az idegen fajok terjedésének ellenőrzése és a népesség elvándorlásának megakadályozása is. Például Lengyelországban, ahol 1990 óta a mezőgazdasági területek 12 százaléka elhagyatott akár a területek háromnegyede idegen fajok, mint például az aranyvessző és a szelídjuhar által dominált, ugyanígy az Egyesült Államok déli részén jól ismert ázsiai növény, a kudzu, most gazdaságilag hasznosítatlan területeket, földeket, erdőket és legelőket hódítja meg, épületeket rongál meg, villanyvezetékeket borít be és fákat fojt meg.
Következtetések
Az elhagyott földek és a degradált erdők egyaránt rejtett értékeket jelentenek a bolygó természeti környezetének megóvásában és a szén-dioxid csökkentésében. Ezek a területek gyorsan terjednek a világban, és noha sokszor elkerüli a figyelmünket, értékes eszközök lehetnek a klímaváltozás enyhítése és a fajok élőhelyeinek helyreállítása szempontjából, továbbá lehetőséget kínálnak a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására, a légköri szén-dioxid mennyiségének csökkentésére.
Ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk ezen területek potenciálját, szükség van a szélesebb közvélemény, a tudományos közösség, a döntéshozók és a politikusok összefogására.
Magyar Gáztárolók töltöttségi célérték teljesítve; Átvették a vezetést a megújuló energiahordozók
Jócskán túlteljesült az előírt magyar gáztárolói töltöttségi célérték • A július elsejére előírt 65%-os magyar gáztároló töltöttségi célérték jócskán túlteljesült, hiszen a magyar adat jelenleg...
Energiahatékonysággal kapcsolatos információk 2024. 07.
2023-ban is teljesültek a villamosenergia-ellátás kötelező minőségi követelményei • A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelte a villamosenergia-ellátás minőségét, aminek célja, hogy megállapítsa, az...
Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat soha nem volt ennyire világos
Az éghajlatkutatás fejlődése lehetővé tette, hogy konkrét adatokat kapjunk arról, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az extrém időjárásai eseményeket. Ez a fejlődés egyre pontosabb és megbízhatóbb...
Napelemes energiával gyártanak Szegeden mesterséges benzint; ETS – Emissions Trading System
A tesztüzem konténerekben elhelyezett berendezéseit az egyetemhez tartozó Science Parkban állították fel. Janáky Csaba, az egyetem Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontjának vezetője, az SZTE Greennovation...