December hónap legfontosabb információi egy csokorban
Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze:
- A REPowerEU fejezettel kiegészített magyar helyreállítási terv fókuszában a zöld átmenet áll, 10,4 milliárd eurós uniós forrással, amelynek 67%-a a zöld átmenetet támogatja.
- A megújuló alapú energiatermelés és -felhasználás fokozása kiemelt terület a tervben.
- A tervezett reformok és beruházások közvetve vagy közvetlenül elősegítik a megújulók térnyerését.
- Az intézkedéscsomag elemei között szerepel az elektromos hálózat modernizációja, megújuló energiák használatának növelése, energiahatékonyság javítása, ipar dekarbonizálása, közlekedés zöldítése és zöld készségek fejlesztése.
- A kormány már elkezdte előfinanszírozni a terv egyes elemi intézkedéseit.
- Az idén felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai céljainak elérését szolgálja.
- A tervezett és már megvalósított intézkedések, reformok és beruházások közvetlenül a megújuló energiaforrások szerepének növelését célozzák.
- Az energiatárolók hazai terjedését is támogatják, ami közvetetten hozzájárul a megújulók térnyeréséhez.
- A tervezett intézkedések nemcsak a klímavédelemre fókuszálnak, hanem erősítik Magyarország energiaszuverenitását is.
Jelentősen enyhül a szélerőművek telepítésének jogszabályi feltételrendszere
- A szélerőművek hazai építésének előtt álló mesterséges szabályozási akadályok eltörlése a megújuló energiák fokozott használatát célzó intézkedéscsoport egyik kulcsfontosságú elemét képezi.
- A kormány által vállalt és már végrehajtott reformnak köszönhetően 2024-től ismét épülhetnek szélerőművek Magyarországon.
- A szabályozási környezet átalakítása lehetővé teszi, hogy 2029 előtt ne épülhessenek új szélerőművek a lassabb hálózatfejlesztések miatt.
- A reform fő elemei közé tartozik a védőtávolság csökkentése 12 kilométerről 700 méterre, méret- és teljesítménykorlátozások kizárása, valamint egyszerűsített engedélyezési eljárások és rövidebb határidők bevezetése.
- A módosított szabályozás továbbra is biztosítja a műszaki biztonságot, az emberi és állati egészséget, valamint a környezet védelmét.
- A helyi hatóságoknak lehetőségük van indokolt követelmények állítására a beruházásokkal szemben, például az egyéb földhasználat vagy a természetvédelem szempontjából.
Geotermia, mint a hazai zöldgazdaság jövőbeni húzóágazata
- A reform célja a geotermikus energia feltárására és felhasználására vonatkozó szabályozási keret javítása, valamint a geotermikus kutatások ösztönzése.
- A kormány vállalta, hogy 2024 végéig végrehajtja a reformot, amely két szakaszból áll: egy átfogó stratégiai dokumentum létrehozása és a szakpolitikai lépések megvalósításának figyelemmel kísérése.
- Az első szakaszban stratégiai dokumentum készül, amely politikai lépéseket fogalmaz meg a geotermikus energia kutatásának és felhasználásának szabályozási keretének javítására.
- A második szakaszban nyomon követik a stratégiai dokumentumban kijelölt szakpolitikai lépések megvalósulását, például jogszabályok elfogadását, és a terv eredményeit nyilvános dokumentumban ismertetik.
- A terv a geotermikus kutatásokat és vállalkozásokat is beruházások pénzügyi támogatásával segítené, pályázatok révén legalább 20 támogatás odaítélését tervezi 2024 végéig, és legalább 13 kutatási tevékenység befejezését 2026 júniusáig.
- Az MFB által kezelt eszköz 2026 második negyedévéig hiteltámogatást nyújtana a geotermikus kitermelési engedéllyel rendelkező társaságoknak, összesen mintegy 124 milliárd forint értékben.
- Jelenleg közel 100 geotermikus kutatási kérelem érkezett be, és 39 kutatási projekt már jóváhagyást kapott az illetékes hatóságtól.
Hazai és nemzetközi áramhálózat fejlesztés
- A 2023-ban indult, sok esetben célba is ért kivitelezéseknek köszönhetően mások mellett Debrecen-Macs, Eger, Heves, Mezőcsát, Miskolc, Őrmező és Szeged-Fehértó gyarapodik új alállomással.
- Új trafóval bővült vagy a régi lecserélésével korszerűsödött a bicskei, oroszlányi, perkátai, sándorfalvi és tiszalöki alállomás.
- További fejlesztések, rekonstrukciók zajlottak vagy indultak Detken, Dunaújvárosban, Hatvanban, Kelenföldön, Kerepesen, Solymáron, Szolnokon és a Tatabányai Ipari Parkban
- A reform célja a hálózati csatlakozási eljárások technológiafüggetlen és diszkriminációmentes módosítása, hogy ugyanazok az objektív technológiai paraméterek vonatkozzanak minden áramtermelő technológiára.
- Az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetőinek 2026. június 30-ig legalább 12 GW időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitásra vonatkozó hálózati csatlakozási engedélyt kell kiadniuk.
- A reform növelni kívánja a hálózati csatlakozási eljárás átláthatóságát, rendszeres közzététellel, információs fórumokkal és példákkal az elfogadott és elutasított kérelmekről, valamint a rendelkezésre álló hálózati kapacitásokról.
- A beruházóknak előírható, hogy a csatlakozási korlátot meghaladó igény esetén biztosítsák a kiegyenlítő kapacitást, amely a termelési hullámzások kiegyensúlyozására szolgál.
- A beruházóknak meg kell felelniük a kiegyenlítő kapacitásra vonatkozó követelményeknek, amelyek energiatermelő kapacitáshoz viszonyított nagysága nem haladhatja meg a 30%-ot.
- Az intézkedés célja az elosztórendszer-üzemeltetők általi hálózati csatlakozási eljárások felülvizsgálata és harmonizációja az egységes megközelítés érdekében.
- Az elosztó társaságoknak az egységes megközelítést kell alkalmazniuk a hálózati csatlakozási kérelmek elbírálásakor.
- Idén még több helyszínen kezdődnek meg beruházások, új alállomás létesül a teljesség igénye nélkül Debrecenben, Füzesabonyban, Gödön, Jászfényszaruban, Lepsénynél, Nyíregyházán, Pécelen, Sajókeresztúron, Soltvadkerten, Szombathelyen, Várpalotán és Zalaszentgróton. A 2024-re ütemezett alállomási korszerűsítések is hosszan sorolhatók Albertfalvától Békéscsabán, Győrön, Hévízen, Kisvárdán, Vecsésen és Zircen át Zuglóig
- Az új esztendőben jelentősen megélénkülnek a távvezetékifejlesztések is. Összesen több száz kilométeren újulnak meg egyebek mellett a Cegléd-Szolnok, Csongrád-Szentes, Jászberény-Nagykáta-Lőrinci-Nagybátony, Sajóivánka-Borsodnádasd, Sándorfalva-Kistelek-Kiskunfélegyháza-Kecskemét és Szabadszállás-Dunaújváros áramhálózati összeköttetések
- A már zajló és előkészületben lévő fejlesztések nélkülözhetetlenek a növekvő lakossági és ipari energiaigények kiszolgálásához, a nagyarányú elektrifikációhoz való alkalmazkodáshoz. Az iparági beruházások pedig előmozdítják a hazai zöldenergia-termelés és –tárolásgazdasági-versenyképességi szempontból is szükségszerű térnyerését Magyarországon.
A megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése
- A HET-ben a kormány azt vállalta, hogy egyszerűsíti a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásait.
- Bevezet egy integrált, egyablakos eljárást a 0,5 MW-nál nagyobb nap- és szélerőművek engedélyezésére, ahol az engedélyt 75 napon belül ki kell adni.
- Az 50 kVA-t meg nem haladó háztartási méretű naperőművek esetében a kormány vállalta, hogy 2024 végéig megszünteti az átmeneti hálózati betáplálási stopot.
- A MEKH rendszeresen felülvizsgálja a korlátozást, és amint a hálózat képes a megtermelt villamos energia integrálására, a korlátozást fel kell oldani.
- A betáplálási stop 2024. január 1-jén a hálózat 93%-án megszűnt, ami a háztartások 84%-át érinti kedvezően.
- A tervezett intézkedés értelmében az erkélynapelemek tiltása megszűnhet, és bejelentési/regisztrációs kötelezettséget vezetnek be a 0,8 kW-osnál kisebb fotovoltaikus berendezések telepítése előtt.
- Az intézkedés előírja, hogy a kiserőművek csatlakoztatásának határideje ne haladja meg a két hónapot a bejelentéstől számítva, kivéve, ha a késedelmet olyan tényezők okozzák, amelyek nem tartoznak az elosztó hatáskörébe.
Lakossági napelemhasználat és fűtéskorszerűsítés támogatása
- A lakossági napelemhasználat és fűtéskorszerűsítés támogatására indított pályázat keretében rászoruló háztartások két típusú tevékenységre kaphattak támogatást: napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra, valamint napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra egybekötve nyílászárócserével, tárolókapacitás és elektromos fűtés kialakításával.
- A beruházásokat 2026. június 30-áig kellett befejezni.
- A kormány eredetileg vállalta, hogy a pályázat keretében 34 920 háztartás kap támogatást napelemes rendszerek telepítéséhez, és ezek közül 11 600 háztartás az elektromos fűtési rendszer, ablakcsere és tárolóegység kiépítésére is.
- A lassú pályázati elbírálás és a kivitelezési költségek alatt elszállása miatt a kormány csökkentette a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát 30 974 darabra. A komplex projekteket érintő csökkentés miatt 7 385 háztartás kap támogatást, és a felszabaduló forrásokat a kormány középületek energiahatékonysági fejlesztésére fordítja.
- A kormány a negatív tapasztalatokra válaszul lezárta a napelemes pályázatot és új, Napelem Plusz Program néven futó kezdeményezést indított 75,8 milliárd forintos keretösszeggel, mely január közepétől nyújt támogatást napelem és tároló telepítésére.
- A Napelem Plusz Program célja, hogy tisztán költségvetési forrásból segítse a napelemes rendszerek elterjedését, és ezzel elősegítse az energiahatékonyság növelését lakossági szinten.
- Az új program keretében az érdeklődők idén januártól lehetőséget kapnak a napelemes és tároló telepítéséhez szükséges támogatás elnyerésére.
Zöldhidrogén-gazdaság kiépítésének ösztönzése
- Az intézkedéscsomag célja a megújuló hidrogén hazai termelésének és felhasználásának előmozdítása Magyarországon, különös tekintettel az iparra és a nehéz teherszállításra.
- A helyreállítási terv szerint Magyarországon „jelentős jogszabályi hiányosságok” akadályozzák a zöldhidrogén-ökoszisztéma kialakítását, ezeket azonosítani és kezelni kell 2024. szeptember 30-ig.
- Az Energiaügyi Minisztérium értékelést készít a szabályozási hiányosságokról, majd intézkedési tervet dolgoz ki az érdekeltek bevonásával, hogy biztosítsa a megújuló hidrogén uniós jogi kerettel való összhangját.
- A terv beruházások támogatásával segítené a hidrogéngazdaság hazai kiépülését, két fő területre összpontosítva: zöldhidrogén-termelés és hidrogénfelhasználás a szállítási szektorban.
- A zöldhidrogén értéklánc mentén projektek támogatása 2026. június végéig, beleértve legalább 30 MW hidrogéntermelő kapacitás létesítését.
- A megújulóenergia-termelés növelése is támogatható, mivel a zöldhidrogén-termelés általában nap- vagy szélenergia felhasználásával történik.
- A hidrogéngazdaság kiépítését támogatja legalább 40 darab hidrogén üzemanyagcellás kistehergépjármű és nehézgépjármű, minimum 7 darab hidrogénüzemű kistehergépjármű és nehézgépjármű beszerzésével, valamint legalább 5 darab hidrogéntöltő állomás telepítésével.
Biogáz/biometán stratégia és cselekvési terv
- A reform célja egy olyan stratégia és cselekvési terv kidolgozása, amely összhangban van az uniós irányelvekkel és akciótervekkel, és elősegíti a fenntartható biogáz- és biometántermelés elterjedését.
- A dokumentumok részletesen meghatározzák a biogáz/biometán előállítására szolgáló fenntartható nyersanyag-potenciált, az akadályokat a fenntartható biometán földgázhálózatba történő bejuttatásában, valamint a biometán-termelés üzleti modelljének fejlesztését.
- Célja a tervezett intézkedésekkel a melléktermékek és a szén-dioxid helyi értékesíthetőségének megteremtése a biometán-termelés során.
- A stratégia és cselekvési terv kidolgozásának határideje 2024. március 31., és a folyamat már zajlik a hírek szerint.
Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját
- A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul.
- A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
- Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.
- 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így levegőmennyiségből lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.
- Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.
- „Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú” – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.
- A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Rendszerhasználati díj változások
Magyar Gáztárolók töltöttségi célérték teljesítve; Átvették a vezetést a megújuló energiahordozók
Jócskán túlteljesült az előírt magyar gáztárolói töltöttségi célérték • A július elsejére előírt 65%-os magyar gáztároló töltöttségi célérték jócskán túlteljesült, hiszen a magyar adat jelenleg...
Energiahatékonysággal kapcsolatos információk 2024. 07.
2023-ban is teljesültek a villamosenergia-ellátás kötelező minőségi követelményei • A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) értékelte a villamosenergia-ellátás minőségét, aminek célja, hogy megállapítsa, az...
Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás közötti kapcsolat soha nem volt ennyire világos
Az éghajlatkutatás fejlődése lehetővé tette, hogy konkrét adatokat kapjunk arról, hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az extrém időjárásai eseményeket. Ez a fejlődés egyre pontosabb és megbízhatóbb...
Napelemes energiával gyártanak Szegeden mesterséges benzint; ETS – Emissions Trading System
A tesztüzem konténerekben elhelyezett berendezéseit az egyetemhez tartozó Science Parkban állították fel. Janáky Csaba, az egyetem Anyag-, Környezet-, és Energiatudományi Kompetenciaközpontjának vezetője, az SZTE Greennovation...