Az emberi test normális körülmények között verejtékkel hűl le, ami elpárologva elvonja a hőt. Azonban magas páratartalom esetén az elpárolgás mérséklődik. Egy tanulmány szerint, amely a „nedves hőmérséklet” révén ismert értéket használja, az emberi test nem képes hatékonyan hűteni, amikor ez az érték eléri a 31,5 oC-ot. Ilyenkor, a szervezet sem tud hatékonyan lehűlni, és a hő okozta halál néhány órán belül bekövetkezhet.
A hőszivattyús épület fűtés, hűtés, és használati melegvíz termelés jelentősen elterjedt az elmúlt 15 évben, de elsősorban az új építéseknél, ahol lehetett az alacsony hőmérsékletű fűtést tervezni, jellemzően 35-40, de maximum 45 °C hőmérsékletű előremenő víz hőmérséklettel.
A régebbi melegvízfűtések lényegesen magasabb, 90/70 °C hőlépcsőre készültek, ami főleg a gáztüzelésű kazántechnika fejlődésével egyre alacsonyabb lett, előbb az alacsony hőmérsékletű kazánok megjelenésével 80/60, azután 70/50, 70/60, majd a kondenzációs kazánok megjelenésével 60/50, 55/45 °C hőlépcsők lettek általánosak.
Más, pl. szilárd tüzelésű kazánok esetében a magas hőmérséklet maradt jellemző, aminek oka elsősorban az, hogy a kazántérben és a kéményben nem megengedett a kondenzáció a korrózió elkerülése céljából.
Az Egyesült Királyság legújabb kormányzati árverése komoly visszalépést eredményezett a nemzet tiszta energia iránti ambícióiban. Az árverésen, amely 15 évre szóló tisztán megújuló elektromosság-termelési szerződéseket ítéltek oda fix áron, egyetlen olyan cég sem vett részt, amely érdeklődött volna offshore széltelepek fejlesztése iránt. Ezt a fejleményt a szakma az elmúlt évtized egyik legnagyobb tiszta energiával kapcsolatos kudarcaként ítélte meg.