A szénkibocsátás kompenzációjának kérdése évek óta izgatja a környezetvédelmi szakértőket és aktivistákat. A téma körül kialakult vita rendkívül heves és megosztó, az álláspontok nagyon különbözőek: vannak, akik támogatják, mások pedig kategorikusan elutasítják, és sokan a két vélemény között helyezkednek el. Di mi is pontosan a szénkompenzáció?
Az Európai Unió 2021-ben bemutatott Fit for 55 klímavédelmi intézkedéscsomagjának részeként október 1-jétől Magyarországon is elindul a karbonvámként ismert Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM) azaz az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus átmeneti időszaka. Az intézkedés az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hibáinak kiküszöbölését célozza meg, és azon túl, hogy segít a verseny feltételeinek kiegyenlítésében, arra is ösztönöz, hogy ne helyezzék át az Unión kívülre a termelést, ahol nincs ilyen kötelezettség, ami versenyhátrányhoz juttatja az EU-ban működő cégeket. Az EP által elfogadott javaslat szerint a CBAM alá tartozó áruk – például vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, elektromosság, hidrogén – importőrei annyiért hozhatják be az EU területére ezeket az árukat, amennyiért annak a környezetvédelmileg ambiciózusabb EU-ban elő tudták volna állítani őket.
- Az áram a sáv legalsó részében tartózkodik, mint ahogy a kvótaár is erőteljesen csökkent.
- Roppant érdekes, hogy a gázárban ez nem tükröződik, sőt mostanra a 2024 -es gázév 15%-kal drágább, mint a 2023-as.
- Ennek oka lehet, hogy míg az idei télre látjuk hol állnak a tározók (töltöttségi szint extrém magas), és az El Nino miatt nem számítanak extrém hidegre, addig a következő télre ezek az információk nincsenek meg.