Rekordot repült a hidrogén – elektromos légi taxi
Amerikai cég német technikával: új lapot nyitott a repülés történetében a Joby. Hidrogén-energiacellás, elektromos, helyből felszálló légi taxijuk első repülése mindenképpen rekord lett volna, de ha már belekezdtek, köröket vertek az akkumulátoros technikára.
Első útján 841 kilométert repült, és füst helyett csak páracsíkot hagyott maga után a Joby különleges hidrogén-elektromos meghajtású S4 eVTOL légi taxija – jelentette a kaliforniai cég. A gép tartályában leszálláskor még 10 százalék üzemanyag maradt, de így is többszörösen verte a Joby tisztán akkumulátoros repülőgépének 249 kilométeres rekordját, amit még 2021-ben állítottak fel.
Az S4 egy hat légcsavaros, öt személyt szállító repülőgép. A teljes méretű szerkezet 2017-ben repült először, jelenlegi példányai már a tömeggyártás előtti prototípusok. A névben az eVTOL betűszó azt jelenti, hogy elektromos, és képes helyből fel- és leszállni. A szóban forgó rekord mögött egy német H2Fly technikája áll, a céget még 2021-ben vásárolta fel a Joby. A rendszer szíve egy H175 nevű üzemanyagcella, amely hőt, vizet és elektromosságot állít elő szuperhideg folyékony hidrogénből és légköri oxigénből.
A környezetbarát technika fejlődésének felszíne alatt a lítiumion-akkumulátorok és a hidrogéntechnológia versengenek egymással, és többnyire az akkumulátor győz. A versenyben a költségek, a biztonság és egyéb paraméterek döntenek – utóbbiak közül érdemes kiemelni az energiasűrűséget, mert annak későbbiekben fontos szerepe lesz.
Az energiasűrűség arról szól, hogy mennyi energiát tudunk kinyerni egy adott tömegű anyagból. Ezen a téren az urán a legmenőbb, a benzin és a hidrogén jók, az akkumulátorok pedig nem jók. Ahhoz, hogy egy tank benzinből kihozható hatótávolságot elérjenek, egy elektromos autóba fél és egy tonna körüli súlyú akkumulátort kell beépíteni.
A hidrogén energiatartalma elégetve a benzin háromszorosa, bár térfogatra vetítve csak negyede, előállítása drága, tárolása nem egyszerű, nem hatékony és nem biztonságos, az egész egy teljesen új, drága infrastruktúrát is feltételez. A repülés ráadásul a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékáért felelt 2022-ben a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint, a hidrogén alkalmazása itt nem zsákutca, hanem civilizációs ugrás.
Joby rekorder gépébe épített H175 üzemanyagcellát egy 40 kilogramm folyékony hidrogént −251 Celsius-fokon tároló tartály látta el üzemanyaggal. A fedélzeten azért vannak akkumulátorok is, de a tisztán akkus változatnál jóval kevesebb – ezek a több energiát követelő fel- és leszállást bonyolítják, majd a hidrogénrendszer újratölti őket.
A hidrogénüzemű hajtáslánc jelenleg kísérleti konstrukció, széles körű használatához hivatalos technikai tesztek és engedélyek kellenek. Mivel ilyen konfigurációban még nem repült, az első út távolságtól függetlenül is rekord lett volna. A 840 kilométeres repülésben bizonyosan benne volt a cél, hogy megmutatkozzanak technikai lehetőségek. A Joby szerint egy kiforrott rendszerrel reálisan elérhető az 1500 kilométeres hatótávolság.
A cég eredeti tervei szerint akkumulátoros légi taxijaik 2025-ben jelentek volna meg világszerte, az új hatótáv azonban teljesen más megvilágításba helyezi a lehetőségeiket. Az embereket vagy rakományt szennyezés nélkül, gyorsan szállító repülőgépek gyakorlatilag visszaelőznek és más infrastruktúrák konkurenciái lehetnek – a klasszikus légitársaságok, a buszozás, vonatozás és a kamionok kiváltására is alkalmas lehet.
A kirakósból két elem hiányzik, mindkettő csökkenti a költségeket. Az egyik, hogy a tengeri szélfarmok a szárazföldiek többszörösét termelik, az áram továbbítása azonban jelentős veszteségekkel jár. Ötletek és tervek szintjén folyamatosan felmerül, hogy hatékony megoldás lenne a szélturbinák energiáját helyben hidrogén termelésére fordítani. Ez nyilvánvalóan bőséges és olcsó hidrogént biztosítana. A kirakós másik darabja, hogy az önvezető autók számára nem az utak vagy a szabályok, hanem az emberek és a kiszámíthatatlan emberi viselkedés teszi megoldhatatlanul bonyolulttá a közlekedést – az autonóm repülés, ha nem is triviális, ettől a tényezőtől mentes.
(forrás: index.hu)
---
Kárba vesző napenergia Magyarországon
Száz megawatt megtermelt napenergia veszik kárba naponta Magyarországon. Egy paksi reaktorblokk teljesítményének 20 százaléka – veszik el naponta Magyarországon a vállalati napelemes rendszerek leszabályozása miatt. Az egyre növekő számú, idén június végére már mintegy 0,5 gigawatt kapacitást elérő saját célra termelő erőművek (SCTE) ugyanis nem táplálhatnak vissza a hálózatba. Ezért a megtermelhető energia – iparági számítások szerint – átlagosan 20, esetenként akár 30–40 százaléka – kárba vész. A felesleg jelentős része hasznosítható lenne energiamenedzsment-rendszerekkel, illetve hő- és villamosenergia-tárolási megoldásokkal, de a magyar cégek többsége – nyugat-európai társaikkal ellentétben – nem él ezekkel a lehetőségekkel.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) adatai szerint idén augusztus elején már meghaladta a 0,5 gigawattot a saját célra termelő erőművek (SCTE) kapacitása Magyarországon, azaz a jellemzően vállalati felhasználásra épült napelemes rendszerek összesített teljesítménye már elérte a paksi atomerőmű egy reaktorblokkjának névleges teljesítményét.
Mivel az 50 kilowattnál nagyobb, tipikusan épületek, csarnokok tetejére telepített SCTE-erőművekre vonatkozó szabályozás szerint a megtermelt energia kizárólag helyben hasznosítható – a többlet nem táplálható vissza a hálózatba –, ezeket az erőműveket túltermelés esetén leszabályozzák, azaz ténylegesen kevesebbet termelnek, mint amennyit tudnának. A Green Geo számításai szerint országos szinten több mint 100 megawattórányi fel nem használt energiáról van szó, amelyből egy kisváros lakosságának éves energiafogyasztása fedezhető lenne.
A felesleg jelentős részét lehetne helyben hasznosítani energiamenedzsment-megoldásokkal, de a vállalkozások többsége elszalasztja ezt a lehetőséget és nem gondolkozik tovább egy naperőmű telepítésénél. „A jövő egyértelműen arról szól, hogy mennyire tudjuk hatékonyan felhasználni a helyben megtermelt energiát. A digitalizáció – okos mérés, analitikai szoftverek – segítségével ma már részletesen megismerhetők a fogyasztási mintázatok. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol okos mérés segítségével optimalizálják a termelési folyamatokat, például a műszakokat a napelemes termeléshez igazítják, jelentősen akár 20-40 százalékkal is többet használhatnak fel a megtermelt energiából, mint mérések és optimalizálás nélkül” -– hangsúlyozza Iványi Csaba, a Green Geo Kft. kereskedelmi igazgatója.
Nemcsak okos méréssel javítható a napelemek által megtermelt energia felhasználásának aránya, hanem különféle tárolási megoldással is. Egyelőre kevesen élnek vele, pedig az energiatöbblet hasznosításának fajlagosan a legköltséghatékonyabb módja, ha a villamosenergiát hőenergiaként (melegvízként) tárolják el. A rendszer működését egy okosmérő segíti, amely folyamatosan monitorozza az energiafelhasználást: ha a termelés magasabb, mint az aktuális fogyasztás, az energia automatikusan melegvízként hasznosul.
Szintén jelentősen, 20–30 százalékkal csökkentheti az energiaveszteséget, ha a termelési csúcsok idején a cég a felesleget elektromos autókba tölti. Megfelelő automatizmusokkal egy teljes vállalati autóflotta töltése intelligensen menedzselhető a járművek száma, hatótávolsága, futásteljesítménye, használati ideje alapján, és összehangolható a napelemes rendszer termelésével. Egy átlagos méretű vállalati napelemes rendszerrel 4–5 autó töltését is el lehet látni.
Ugyancsak gyerekcipőben jár a hazai cégek körében az akkumulátoros energiatárolás, pedig alkalmazásukkal az önfogyasztás aránya lényegesen, 25–40 százalékkal is növelhető. A technológia kiforrott, és a korábbinál lényegesen gyorsabban megtérülő beruházásról van szó, hiszen csak az elmúlt egy évben 60 százalékkal csökkent az akkumulátorcellák ára. Ma már sok esetben egy energiatárolóval szerelt rendszer jobb pénzügyi eredményeket hoz, mintha az adott vállalkozás anélkül telepítene napelemeket. 2024-től társasági adókedvezmény is igénybe vehető az energiatárolós beruházások költségeinek 30 százalékáig. A tárolási megoldások ráadásul lehetővé teszik további megújuló kapacitások építését is.
(forrás: greendex.hu)