Jelentősen szigorodnak a gyárakra vonatkozó környezetvédelmi előírások
Az ipari létesítmények levegőbe történő kibocsátására mostantól hazánkban is az Európai Unión belüli legszigorúbb szabályok vonatkoznak. Az Energiaügyi Minisztérium a magyar emberek egészségének és a környezet védelmének további erősítése céljából felülvizsgálta, és a hatósági tapasztalatok, valamint a lakossági észrevételek figyelembevételével több, különösen toxikus légszennyező anyag kibocsátási határértékét az uniós szabályozásnál szigorúbb, németországi szintre módosította a gyárak esetében.
Az új szabályozás – a németországihoz hasonlóan – egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan az Európai Unióban a legszigorúbb határértékeket állapítja meg, különös tekintettel a rákkeltő, mutagén, magzatkárosító (CMR) és a levegőben levő porhoz kötött, az egészségre különösen veszélyes nikkel, kobalt, mangán (NCM) anyagokra. A környezetvédelmi hatóságok a módosításnak köszönhetően tevékenység típusától függetlenül szigorúbb, a korábbiak felére, illetve ötödére csökkentett határértékeket tudnak előírni az engedélyekben.
A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről, illetve az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló rendeletek módosítását a tárca társadalmi egyeztetésre bocsájtotta és arról az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is egyeztetett.
Ennek eredményeképpen a számottevően szigorúbb rendelkezéseket az új beruházások esetében – azaz amelyek környezetvédelmi engedélyezési eljárása még nem indult el – a jogszabály hatályba lépésétől kell alkalmazni, a folyamatban lévő engedélyezéseknél pedig 2027. január 1-től. A már működő gyárak esetében az új, eddiginél jóval szigorúbb kibocsátási határértékeket 2028. január 1-től kell alkalmazni. A kapcsolódó engedélyek módosítását minden esetben az üzemeltetőknek kell kezdeményezni.
A szabályozás módosítása tovább növeli a környezetvédelmi elvárásokat a beruházókkal szemben, ami a környezetünk és a magyar emberek egészségének védelmét egyaránt szolgálja. A kormánynak minden beruházó irányába határozott elvárása, hogy a tevékenységükre vonatkozó környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályokat betartsa. A hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását, és amennyiben az ipari üzemek működése nem a jogszabályi előírásoknak, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelően történik, a hatóság megteszi a megfelelő lépéseket.
(forrás: greendex.hu)
---
Geotermikus energia állami finanszírozása
A kormány elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. Ebben az olvasható, hogy három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet tervez a kormány a geotermikus energia magyarországi hasznosításának duplázására 2030-ig.
„Célul tűzzük ki, hogy 2026-ig a 2022. évi 6,4 PJ bázisértékhez képest 20%-kal, azaz 8 PJ-ra, 2030-ig pedig megkétszerezzük, azaz 12-13 PJ-ra növeljük a geotermikus energia hazai felhasználását” – rögzíti a nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentum.
Az anyag azt is megjegyzi: „a kizárólag hőszolgáltatási céllal számolt 3,1 PJ geotermikus hőtermelés hasonló mértékű növekedésével számolva a geotermia részesedése 2030-ig mintegy 12%-ra növelhető a bruttó hőenergia termelésben. 2035-ig a geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedését 25-30%-ra emelhetjük. Az új hasznosítások révén 2030-ig 0,5-0,7 milliárd m3, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd m3 földgáz kiváltása prognosztizálható.”
A stratégiai növekedés lehetőségeit tételesen is összesíti az anyag:
- A legnagyobb potenciállal az alacsony geológiai kockázattal jellemezhető ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési fejlesztések rendelkeznek ott, ahol a hőpiac rendelkezésre áll, vagy kialakítható;
- Jelentős, de a fentinél alacsonyabb növekedési potenciállal számolhatunk a közepesnek ítélhető geológiai kockázattal rendelkező, elsődlegesen áram, másodlagosan hőtermelési célú fejlesztések esetében, ahol további kihívást jelenthet a megfelelő hőpiac kialakítása;
- A távhőben a fővárosban és további 20 (eltérő hőigénnyel jellemezhető) településen mutatkozik jelentősebb geotermikus potenciál, de ez csak a megtérülést biztosító gazdasági-műszaki feltételrendszer megteremtése után aknázható ki, és Budapesten csak a termálkarszt terhelhetőségének határáig;
- A jelenleg rendelkezésre álló információk bázisán magas geológiai kockázattal terhelt geotermikus áramtermelési célú fejlesztések potenciálja az időigényes, kockázatcsökkentésre irányuló geológiai-műszaki előkészítést követően realizálható.
- Jelentős növekedési potenciál rendelhető a sekély geotermikus technológiák önálló vagy mély geotermikus fejlesztésekhez kapcsolódó alkalmazásában.
Az anyag azt is elismeri, hogy állami támogatás nélkül, tőkeerős befektetők híján nem biztosítható a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez szükséges volumenű beruházások megvalósulása. Ezért három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezet be a kormány:
- „A termálvízkivételen alapuló beruházások kezdeti fázisában jelentkező geológiai, s ebből eredő pénzügyi kockázatok csökkentésére (részbeni átvállalására) célzott pályázati felhívást hirdetünk meg. Elsőbbséget élveznek a biztos piaccal rendelkező és a hőt kaszkádrendszerben teljeskörűen kihasználó, a települési igényekkel összhangban levő (és a visszasajtolási feltételeket is biztosító) beruházások.”
- „A beruházások (fúrások, hőközpontok, vezeték rendszerek) megvalósítását kedvezményes és kiszámítható feltételrendszer melletti Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció indításával tesszük könnyebbé.”
- „Egyéb, a geotermikus energiahasznosítás hatékonyságának növelését és a településfűtés elterjesztését célzó tevékenység megvalósítására külön támogatási program indítása is tervezett. Egy sekély geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti a földhő hasznosítását.”
A fentieken túl azt is rögzíti a kormány, hogy „a távhő támogatási szabályozásban növelni indokolt a megújuló technológiákra érvényes elszámolható nyereség mértékét, a megtérülés biztosítása érdekében. Emellett szükségessé válhat a távhő és településfűtési beruházások által közvetetten érintett épületek energetikai korszerűsítése is.” Az ezekkel is összefüggő kormányzati tervekről a minap Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára külön interjút is adott a Portfolio-nak: azt is rögzíti az anyag a fentieken túl, hogy „cél ösztönözni a hazai geotermikus fejlesztő cégek kialakulását és megerősödését”. Ennek kapcsán megjegyzi: „A stratégia megvalósítását jól szolgálhatja a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztése, azaz a megújuló energiák hasznosítását lehetővé tevő technológiák hazai gyártása és fejlesztése is.”
A nemrég nyilvánosságra hozott koncepció kapcsán a tárca külön közleményt is kiadott, amelyben arra hívják fel a figyelmet:
- a földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található,
- a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. Ezért a most elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal „a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát”.
A közlemény emlékeztet, hogy a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához.
Felidézik, hogy 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta.
A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást.
Azt is kiemelik, hogy a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében. Ezt jelzi a fenti három pillér, és ahogy a tárca is rámutat: a kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával.
Hangsúlyozza a közlemény, hogy az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is.
(forrás: greendex.hu)