Januári hírek és információk egy csokorban

2024 januárjában ezek voltak a megfontosabb hírek és információk az energiaipar témájában.

2.1     Hazánk a megújuló és a nukleáris energiára alapozza jövőjét

• Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét.
• Lantos Csaba, energiaügyi miniszter az új kiskunhalasi naperőmű átadásán beszélt
• Jelenleg 5600 megawattnyi naperőmű van Magyarországon, tavaly ebből 1600 megawattnyi új erőmű létesült.
• A 2030-as éves energiaszükségleténekfelét a Paks 1 és a Paks 2 erőművek fogják termelni, és ezek mellett a naperőművekre kell alapozni.
• Lantos Csaba szerint a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kétszázezer háztartási napelemtelepüljön, majd hozzátette: ez már most teljesült, a kitűzött időpontig a háromszázezret is elérheti ez a szám.
• Megemlítette a Napenergia Plusz Programotis, amelyről azt mondta: már csaknem 24 ezer háztartás pályázott a támogatásra.
• A fejlesztés mellett fontos az energia tárolása is, ennek egyik módja az akkumulátorokbanvaló tárolás – hívta fel a figyelmet a miniszter. Lantos Csaba kiemelte: épülnek még naperőművek, de emellett az elkövetkező évek támogatáspolitikájában lényeges rész lesz az energiatárolásravonatkozó beruházásnak is.
• A kormány határozottan a zöld, fenntartható energia fejlesztésének és tárolásának irányába szeretne elmozdulni.
• A villamosenergia-termelő az előzetes számítások szerint több mint 34 ezer háztartás éves áramszükségletét képes majd fedezni. Az erőmű átlagosan 2400 napsütéses óraszámmal számolva évente 85,5 gigawattóra (GWh) villamosenergiáttermel, ezzel 22,9 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el.
• A zöldenergiáravaló átállás a Planet Budapest 2023fenntarthatósági expón is a kiemelt témák közé tartozott.

Forrás: Greendex

2.2     TAO változások

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye

• Adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. Az adókedvezmény elsőként a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében vehető igénybe, majd az ezt követő öt adóévben.
• december 1-jétől az adókedvezmény részletszabályai eltérnek, attól függően, hogy az adott beruházás, felújítás épületre irányul-e vagy sem.
• Az adókedvezménynek továbbra is feltétele, hogy az adózó rendelkezzen olyan igazolással, amely a külön kormányrendelet szerint alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgál. Az igazolásnak rendelkezésre kell állnia az adókedvezmény igénybevételének első adóévéről szóló társaságiadó-bevallás benyújtásáig.
• Nem alkalmazható együtt ugyanarra a beruházásra az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény.

A nem épületre irányuló beruházások, felújítások szabályai

Az adókedvezmény nem érvényesíthető – többek között –, ha a beruházás, felújítás tárgya személygépkocsi, kivéve az úgynevezett nagy rakodóterű személygépkocsit.

Az elszámolható költség

• Az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, ha ezen beruházás, felújítás egyértelműen beazonosítható, és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, amely az adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában megvalósulna, vagy
• a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költsége és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség).

Az adókedvezmény adózónként és beruházásonként, felújításonként nem haladhatja meg jelenértéken az elszámolható költségek

• Budapesten 30 százalékának,
• Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest régióban 45 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatásnál 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatásnál 10 százalékponttal növelhető. Az említett felső korlátok számításakor a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen kell az adókedvezményt figyelembe venni.

Az épületre irányuló beruházások, felújítások szabályai

A kedvezmény feltétele, hogy az épület primerenergiában mért energiahatékonysága meghatározott mértékben növekedjen. Primerenergia az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.

Elszámolható költség az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, felújítás bekerülési értéke. Nem számolható el az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költség.

Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken legfeljebb a beruházás, felújítás elszámolható költségének 15 százaléka, de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. Kisvállalkozás esetén 20, középvállalkozás esetében 10 százalékponttal növelhető az adókedvezmény mértéke.

Villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye

Adókedvezmény vehető igénybe villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás esetén. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben érvényesíthető.

Az adókedvezmény feltétele, hogy

• az adózó a villamosenergia-tárolóba az adott évben betáplált energia legalább 75 százalékát a közcélú hálózatra a villamosenergia-tárolóval azonos ponton csatlakozó, megújuló energiából villamos energiát előállító erőműegységből vételezze;
• az adózó az adókedvezmény igénybevétele első adóévére vonatkozó társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az adott villamosenergia-tárolóra is kiterjedő, érvényes és hatályos hálózati csatlakozási szerződéssel, valamint érvényes és hatályos hálózathasználati szerződéssel;
• az adózó a beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemeltesse, illetve használja.

Nem vehető igénybe adókedvezmény,

• ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
• a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló villamosenergia-tárolóhoz;
• ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

Az igénybe vehető adókedvezmény nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként – a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken – a beruházás elszámolható költsége 30 százalékát, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Elszámolható költség a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás bekerülési értéke.

Ugyanazon beruházásra a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye együttesen nem alkalmazható a fejlesztési adókedvezménnyel, és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményével, valamint a Válságközlemény 2.5. szakasza alapján jóváhagyott SA.102428 számú bizottsági határozat szerinti támogatással.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

2.3     Háztartási gépek ECO módja

• Legyen szó mosogatógépről, mosógépről vagy mikróról, ugye, hogy csak egyet-kettőt, maximum három funkciót használunk?
• Ez is egyfajta termékfejlesztési marketingeszköz a gyártó részéről. Így látszólag több funkciót kínál, ezáltal több és hasznosabb a terméke. Ez arra ösztönzi a vevőt, hogy cserélje le a régi gépét, és vegyen egy új „hasznosabbat”.
• A mosógépekenés a mosogatógépeken található a legnagyobb valószínűséggel takarékos ECO mód. Ezeknél a készülékeknél három tényező szabja meg a programok közötti különbséget: a mosás vagy mosogatás időtartama, a hőmérséklet és a víz. A készülék minden egyes beállítása, legyen szó gyorsmosásról, műszálasok tisztításáról vagy extra koszos edények mosásáról, ennek a három változónak a permutációja. 
• A gazdaságos program időtartama, legyen szó akár mosogató-, akár mosógépről, 3 óránál kezdődik. Itt az idővel „fizetjük ki” a fel nem használt energiát.
• A programok között a vízfelhasználásbannincs nagy különbség, a titok a fűtőszálban Ugyanis a dobot vagy a lapátokat mozgatni nem nagy energia, igazán sok energiát a víz felmelegítése fogyaszt. Az energiatakarékos mód szakaszosan melegíti fel a vizet, valamint többször forgatja át a ruhákat, és mossa át az edényeket.

• A mosogatógépek esetében a sztenderd és az ECO mód között akár 20–30% különbség is lehet a víz- és áramfogyasztásban.
• Az egyértelmű, hogy érdemes mindig telepakolni a gépeket. Létezik gyors program, ez kevesebb energiát használ.
• Az ECO módnál is gazdaságosabb megoldás, ha hideg vizes mosást végzünk.
• A ruhák esetében szinte mindig ugyanolyan hatékonyságot érünk el 30 és 40 °C-on is. A legtöbb ruha címkéjén a maximális mosási hőfokot épp 30 és 40 °C-ban szokták meghatározni.

Forrás: Greendex.hu

2.4     A magyar ipar és a technológiai változások

• A hidrogén lehet a jövő egyik jelentős energiahordozója, ezért a magyar iparnak időben fel kell készülnie a technológiai változásokra – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség nemzetközi konferenciáján.
• Lantos Csaba hangsúlyozta: a kormány célja Magyarország energiaszuverenitásának erősítése, amennyire lehet, itt kell előállítani a felhasznált energiát. Az ország elkötelezett a nukleáris technológia és a megújuló energiaforrások mellett.
• A miniszter úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban „napenergia-forradalom” zajlott Magyarországon, tavaly év végére 5600 megawattnyi napelemállt üzembe.
• A miniszter elmondta: tavaly adták át Kardoskúton Magyarország első zöldhidrogén-előállító üzemét. Hamarosan termelésbe áll a Mol zöldhidrogén-üzeme Százhalombattán, a bükkábrányi létesítménnyel együtt pedig már három zöldhidrogén-előállító üzem lesz az országban.
• A napelemekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy idén tavasszal már lesznek időszakok, amikor a napelemek állítják elő az ország teljes áramszükségletét. A többletet exportálni vagy tárolni lehet, például akkumulátorokban, illetve a hidrogéntechnológia fejlődésével hidrogénes energiatároló berendezésekben.
• 2023-ban minden eddigi esztendőnél nagyobb mértékben, 85 ezerrel nőtt az 50 kW alatti naperőművekszáma.
• Magyarországon jelenleg 20 megawattnyi ipari méretű akkumulátor működik, egy új pályázattal ezt 440 megawattra szeretnék növelni.
• A háztartásokat zöldenergia termelésére és tárolására ösztönző Napenergia Plusz Program kiírására szerda estig több mint 20 ezren jelentkeztek. Már meghaladja a 250 ezret a háztartási méretű napelemek száma, tehát a hazai családi házak 10 százaléka napelemmel termel áramot, ezt növelik tovább a pályázati támogatással úgy, hogy akkumulátor is tartozzon a rendszerhez.

Forrás: Greendex.hu

2.5     Komoly elismerést kapott a Lidl

• A „Zöld Béka” díjjal azokat a vállalatokat ismerik el, amelyeknél a fenntarthatóság alapvető része az üzleti stratégiának, a szervezeti kultúrának és a társaság gyakorlati működésének.
• Az áruházlánc nem először szerepel a díjazottak között, az első és immáron a második, 2020–2021-es üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentésével is kiérdemelte a független szakértői zsűri elismerését, a Kiemelkedő Fenntarthatósági Jelentés Díjat.
• A diszkontlánc célja, hogy tovább erősítse a fenntarthatóság melletti elköteleződését, és új vállalásokat is tesz az élhetőbb jövő érdekében. Ez irányú lépései többek között: ·
• Magyar beszállítókat támogató programok megvalósítása·
• Hátrányos helyzetű gyerekek és családok támogatása·
• Elköteleződés a fenntarthatóbb életmódot támogató és az egészségtudatos táplálkozásba jól beilleszthető termékek kínálatának növelése mellett·
• Munkavállalók megbecsülése – biztonságos, egészséges munkahely és versenyképes bérezés biztosítása·
• Körkörös gazdaság előmozdítását támogató intézkedések·
• Energiahatékonysági lépések·
• Élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó programok
• Az áruházlánc elkötelezte magát a fokozott klímavédelemre irányuló intézkedések mellett, amit az is mutat, hogy 2022. január 1-jétől teljes üzlethálózata, logisztikai központjai és irodaháza számára 100 százalékban megújuló energiaforrásból származó áramot vásárol (kivéve azok a beszerzési megállapodások, melyekre a Schwarz Csoport nincs ráhatással, például a bérelt ingatlanok esetén a kötelező villamosenergia-beszerzési záradékkal kötött szerződések), csökkentve ezáltal szén-dioxid-kibocsátását.

Forrás: Index.hu

2.6     2050-ös klímasemlegességhez vezető út változásai

• A legfrissebb célkitűzésekről az Európai Tanács adott tájékoztatást
• A klímapolitikai intézkedések fő célpontjai között azok az épületek vannak, amelyek az Európai Unió üvegházhatást okozó gázkibocsátásának több mint egyharmadáért felelnek” – hangsúlyozta az Európai Tanács egy közleményben, melyben bejelentették: egy újonnan megkötött megállapodás nagyban hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához, de szintén elősegítheti azt a már korábban megfogalmazott célkitűzést, miszerint az EU-nak 2050-re klímasemlegessé kell válnia.
• A most megkötött megállapodás több fontos elemet is tartalmaz, a dokumentum kitér többek között a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fokozatos kivezetésére, melynek végső határideje 2040.
• Biztosítani kell továbbá azt is, hogy 2030-ra minden új épület nullakibocsátású legyen, de 2050-re a meglévő épületállományt is át kell alakítani.
• Emellett bizonyos lakossági célértékekről is megállapodás született, ez alapján

• 2030-ig 16,
• 2035-ig pedig 20-22 százalékkal kell csökkenteni az átlagos energiafogyasztást, és ezek 55 százalékát a legkevésbé energiahatékony épületek felújításával kell elérni.