Idéntől módosul az épületek energetikai tanúsítása és a vonatkozó két jogszabály, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. A módosítások főleg a 2021. január 1-től életbe lépő közel nulla energiaigényű követelményszint bevezetését érintik.
Az egyik legfontosabb változás ezzel kapcsolatban, hogy az új építésű épületeknél 2021 január 1-től életbe lépő megfelelési kötelezettséget fél évvel (2021. június 30-ig) eltolták abban az esetben,
- „ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor” (6/B. §).
Milyen változást hoz ez az épületek energetikai tanúsítása terén?
Tapasztalatunk szerint az emberek két kérdésben a legbizonytalanabbak a követelményszint szigorodásával kapcsolatban.
- Az egyik, hogy „most akkor vastagabb hőszigetelés kell”? – A válasz, hogy a határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U érték) vonatkozó követelmények már nem szigorodtak tovább a 2018 óta érvényes költségoptimális követelményszinthezképest. Tehát a mostanában használatba vételre kerülő épületek jó eséllyel már e-szerint lettek tervezve.
- A másik ilyen kérdés, hogy „most akkor kell napelem”? Vagyis, hogy mivel lehet biztosítani a rendeletben leírt minimum 25 %-os megújuló részarányt? Megújulónak számít
- az országos hálózatból vett elektromos áram (10 %-ban),
- illetve egy az egyben a tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet, valamint a nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia,
- végül pedig a távhő, külön számítás szerint megállapított részaránnyal.
Azaz ennek értelmében akár egy levegő-levegő hőszivattyúval kombinált fatüzelésű kályha is megfelelő megújuló részarányt adhat. Fontos módosítás, hogy hőszivattyúnál a hűtésre használt hőmennyiség legfeljebb április 15. és október 15. között vehető figyelembe.
Fontos könnyítés, hogy amennyiben a 4. melléklet szerinti kötelező alternatív rendszerek vizsgálata szerint az ilyen rendszerek alkalmazása műszaki és gazdaságossági szempontból célszerűtlennek minősül (a hagyományos földgáz fűtéshez képest nem jár primerenergia-megtakarítással, vagy a megtérülési idő nagyobb 10 évnél), akkor „a minimális megújuló energiára vonatkozó követelmény megnövelt energiahatékonysággal is teljesíthető”.
Ez azt jelenti, hogy ekkor az összesített energetikai jellemző követelmény értéke
- lakóépületeknél 100 helyett 76,
- irodáknál 90 helyett 68,
- még oktatási épületeknél 85 helyett 65 kWh/m2év lesz.
További követelmények az épületekkel szemben
Új követelmény lett a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás is. Új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.
Végül a rendelet kiegészült egy 8. melléklettel, ami az e-mobilitás elterjedését hivatott segíteni. Ennek értelmében új építésű, vagy jelentős felújítással érintett épületek esetében, ha az épületen belül, vagy közvetlenül mellette legalább 10 beállóhelyes parkoló található, a parkolóban nem lakóépületeknél legalább egy elektromos töltőpontot, és öt helyenként villamos csatlakozást, még lakóépületeknél parkolóhelyenként villamos csatlakozást kell kiépíteni, amennyiben a felújítás a parkolót vagy a villamos hálózatot is érintik. Meglévő, nem lakóépületek esetén 2025. január 1-től 20 parkolóhely fölött kötelező lesz legalább egy töltőpontot telepíteni.
Épületek energetikai tanúsítása témában az épületenergetikai követelmények útvesztőjében készséggel állunk rendelkezésére.
Szerző: Domján Sándor (az ENCO Auditor Kft. energetikai mérnök munkatársa)
