A világon az elhagyatott mezőgazdasági területek száma folyamatosan növekszik, és globálisan egy milliárd hektárnyi terület veszik el – ez körülbelül Ausztrália felével egyenlő. Az ökológusok egyre inkább rámutatnak arra, hogy ezek a területek és a leromlott állapotú erdők elhanyagolt erőforrásként szolgálhatnak az újra erdősítés és a széndioxid megkötésének lehetőségére.
Gregana Daskalova kilenc hónapos volt, amikor nagyszüleihez került egy kis bolgár faluba. A vasfüggöny összeomlása után történt, amikor szülei a falu állami kollektív gazdaságának bezárása után a városba költöztek. A vidék, amelyen felnőtt, fokozatosan kiürült és nagy területek maradtak elhanyagolva. Ő maga is elhagyta később az otthonát, külföldre utazott és ökológusként akadémiai karriert épített, de sosem felejtette el otthoni faluját, ahol gyerekkora során óriási ökológiai átalakulást tapasztalt meg a társadalmi változások párhuzamaként.
Az elhagyott területek értéke és Bulgária példája
Daskalova az elhanyagolt föld ökológiájára összpontosító kutatók egyre növekvő csoportjának tagja lett. Szerinte ezek az elhanyagolt területek kulcsfontosságúak lehetnek a bolygó megmentésében. Ha végre felfigyelnénk rájuk és gondoznánk őket, akkor hatalmas lehetőségek tárulnának fel a klímaváltozás és biodiverzitás célok eléréséhez.
Az elmúlt 35 évben Bulgária a világ legszámottevőbb népességcsökkenését tapasztalta meg – a népesség 28 százalékkal csökkent. Ennek túlnyomó része a vidékről való elvándorlás volt, ahol az elmúlt két évben Daskalova 30 bolgár falut kutatott, beleértve Tyurkmentet is, hogy részletesen felmérje, hogyan hódítja meg a természet az elhagyott területeket.
Az elhagyatott területek potenciálja
A nemrégiben elhagyott mezőgazdasági területek mérete lenyűgöző és még mindig szinte ismeretlen történet. Mi megszoktuk, hogy az emberek hódítják meg a természetet, a trópusokon ez továbbra is így megy, másutt azonban fordítva történik. Globálisan körülbelül Ausztrália felével egyenlő méretű terület, körülbelül egymilliárd hektárt foglalt el a természet tőlünk, erről számolt be Daskalova és Johannes Kamp, a Göttingeni Egyetem szakértői a Science magazinban. Szerintük ez a hatalmas földterület alkalmas az újraerdősítésre, óriási lehetőségeket kínál a biodiverzitás javítására és a légköri szén-dioxid megkötésére.
Más kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a „degradált” vagy „lepusztult” erdők – vagyis a múltban kivágott, de ma már gyakran sem termő, sem védett erdők – hasonlóan kihasználatlan vagy alulhasznosított területet képviselnek, amelyek az ökológiai megújulás és a szén megkötésének potenciáljával bírnak.
Az elhagyatott földek gyorsan növekednek. Annak ellenére, hogy a művelt területek nőnek a fejlődő és trópusi régiókban, a világ mezőgazdaság alatt álló területei 2001-óta csökkennek. Az Egyesült Államokban a szántóföld területe az elmúlt három évtizedben majdnem hatodával csökkent. Az EU is hasonló visszahúzódást tapasztalt.
A trend meglepően széles körben elterjedt: a volt Szovjetúnió területén, Kelet és Dél Európán kívül Japánban is körülbelül 250.000 hektárnyi szántófölddel rendelkezik, amely jelenleg használaton kívül áll. Még Afrika egyes részein is, ahol a népesség továbbra is nő, a mezőgazdaságot az idősebb generáció tevékenységének tekintik, a fiatalok a városokba mennek munkát keresni.
Egyes esetekben nem gazdasági, demográfiai vagy társadalmi tényezők, hanem szennyezés vagy ipari katasztrófák okozzák a degradálódást. Csernobilban és Japánban, a nukleáris katasztrófák kényszerítették az embert a terület elhagyására és még évszázadokig ez így is marad, azonban a farkasok, medvék, vaddisznók, hiúzok és egyéb nagy állatok, erdők visszahódítják ezeket a területeket.
Máskor a háború tehet kárt: az elmúlt időszakban Ukrajna keleti és déli területeinek számos részét a háború emésztette fel.
Mit tehetünk?
Az a megválaszolatlan kérdések közé tartozik, hogy a természet milyen formában és módon tér vissza, és vajon a teljesen elhagyott területeket, hogyan tudnánk felhasználni széndioxid csökkentésre és a biodiverzitás növelésére. Az antropogén korban gyakran szükség van emberi beavatkozásra és segítségre, hogy az ezeket a területek visszafoglaló természet megfeleljen az ökológiai elvárásainknak.
Fontos lehet az idegen fajok terjedésének ellenőrzése és a népesség elvándorlásának megakadályozása is. Például Lengyelországban, ahol 1990 óta a mezőgazdasági területek 12 százaléka elhagyatott akár a területek háromnegyede idegen fajok, mint például az aranyvessző és a szelídjuhar által dominált, ugyanígy az Egyesült Államok déli részén jól ismert ázsiai növény, a kudzu, most gazdaságilag hasznosítatlan területeket, földeket, erdőket és legelőket hódítja meg, épületeket rongál meg, villanyvezetékeket borít be és fákat fojt meg.
Következtetések
Az elhagyott földek és a degradált erdők egyaránt rejtett értékeket jelentenek a bolygó természeti környezetének megóvásában és a szén-dioxid csökkentésében. Ezek a területek gyorsan terjednek a világban, és noha sokszor elkerüli a figyelmünket, értékes eszközök lehetnek a klímaváltozás enyhítése és a fajok élőhelyeinek helyreállítása szempontjából, továbbá lehetőséget kínálnak a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására, a légköri szén-dioxid mennyiségének csökkentésére.
Ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk ezen területek potenciálját, szükség van a szélesebb közvélemény, a tudományos közösség, a döntéshozók és a politikusok összefogására.
