December hónap legfontosabb információi egy csokorban

Helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásai

Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása:

A magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket.

Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze:

• A REPowerEU fejezettel kiegészített magyar helyreállítási terv fókuszában a zöld átmenet áll, 10,4 milliárd eurós uniós forrással, amelynek 67%-a a zöld átmenetet támogatja.
• A megújuló alapú energiatermelés és -felhasználás fokozása kiemelt terület a tervben.
• A tervezett reformok és beruházások közvetve vagy közvetlenül elősegítik a megújulók térnyerését.
• Az intézkedéscsomag elemei között szerepel az elektromos hálózat modernizációja, megújuló energiák használatának növelése, energiahatékonyság javítása, ipar dekarbonizálása, közlekedés zöldítése és zöld készségek fejlesztése.
• A kormány már elkezdte előfinanszírozni a terv egyes elemi intézkedéseit.
• Az idén felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv stratégiai céljainak elérését szolgálja.
• A tervezett és már megvalósított intézkedések, reformok és beruházások közvetlenül a megújuló energiaforrások szerepének növelését célozzák.
• Az energiatárolók hazai terjedését is támogatják, ami közvetetten hozzájárul a megújulók térnyeréséhez.
• A tervezett intézkedések nemcsak a klímavédelemre fókuszálnak, hanem erősítik Magyarország energiaszuverenitását is.

Jelentősen enyhül a szélerőművek telepítésének jogszabályi feltételrendszere

• A szélerőművek hazai építésének előtt álló mesterséges szabályozási akadályok eltörlése a megújuló energiák fokozott használatát célzó intézkedéscsoport egyik kulcsfontosságú elemét képezi.
• A kormány által vállalt és már végrehajtott reformnak köszönhetően 2024-től ismét épülhetnek szélerőművek Magyarországon.
• A szabályozási környezet átalakítása lehetővé teszi, hogy 2029 előtt ne épülhessenek új szélerőművek a lassabb hálózatfejlesztések miatt.
• A reform fő elemei közé tartozik a védőtávolság csökkentése 12 kilométerről 700 méterre, méret- és teljesítménykorlátozások kizárása, valamint egyszerűsített engedélyezési eljárások és rövidebb határidők bevezetése.
• A módosított szabályozás továbbra is biztosítja a műszaki biztonságot, az emberi és állati egészséget, valamint a környezet védelmét.
• A helyi hatóságoknak lehetőségük van indokolt követelmények állítására a beruházásokkal szemben, például az egyéb földhasználat vagy a természetvédelem szempontjából.

Geotermia, mint a hazai zöldgazdaság jövőbeni húzóágazata

• A reform célja a geotermikus energia feltárására és felhasználására vonatkozó szabályozási keret javítása, valamint a geotermikus kutatások ösztönzése.
• A kormány vállalta, hogy 2024 végéig végrehajtja a reformot, amely két szakaszból áll: egy átfogó stratégiai dokumentum létrehozása és a szakpolitikai lépések megvalósításának figyelemmel kísérése.
• Az első szakaszban stratégiai dokumentum készül, amely politikai lépéseket fogalmaz meg a geotermikus energia kutatásának és felhasználásának szabályozási keretének javítására.
• A második szakaszban nyomon követik a stratégiai dokumentumban kijelölt szakpolitikai lépések megvalósulását, például jogszabályok elfogadását, és a terv eredményeit nyilvános dokumentumban ismertetik.
• A terv a geotermikus kutatásokat és vállalkozásokat is beruházások pénzügyi támogatásával segítené, pályázatok révén legalább 20 támogatás odaítélését tervezi 2024 végéig, és legalább 13 kutatási tevékenység befejezését 2026 júniusáig.
• Az MFB által kezelt eszköz 2026 második negyedévéig hiteltámogatást nyújtana a geotermikus kitermelési engedéllyel rendelkező társaságoknak, összesen mintegy 124 milliárd forint értékben.
• Jelenleg közel 100 geotermikus kutatási kérelem érkezett be, és 39 kutatási projekt már jóváhagyást kapott az illetékes hatóságtól.

Hazai és nemzetközi áramhálózat fejlesztés

• A 2023-ban indult, sok esetben célba is ért kivitelezéseknek köszönhetően mások mellett Debrecen-Macs, Eger, Heves, Mezőcsát, Miskolc, Őrmező és Szeged-Fehértó gyarapodik új alállomással.
• Új trafóval bővült vagy a régi lecserélésével korszerűsödött a bicskei, oroszlányi, perkátai, sándorfalvi és tiszalöki alállomás.
• További fejlesztések, rekonstrukciók zajlottak vagy indultak Detken, Dunaújvárosban, Hatvanban, Kelenföldön, Kerepesen, Solymáron, Szolnokon és a Tatabányai Ipari Parkban
• A reform célja a hálózati csatlakozási eljárások technológiafüggetlen és diszkriminációmentes módosítása, hogy ugyanazok az objektív technológiai paraméterek vonatkozzanak minden áramtermelő technológiára.
• Az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetőinek 2026. június 30-ig legalább 12 GW időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitásra vonatkozó hálózati csatlakozási engedélyt kell kiadniuk.
• A reform növelni kívánja a hálózati csatlakozási eljárás átláthatóságát, rendszeres közzététellel, információs fórumokkal és példákkal az elfogadott és elutasított kérelmekről, valamint a rendelkezésre álló hálózati kapacitásokról.
• A beruházóknak előírható, hogy a csatlakozási korlátot meghaladó igény esetén biztosítsák a kiegyenlítő kapacitást, amely a termelési hullámzások kiegyensúlyozására szolgál.
• A beruházóknak meg kell felelniük a kiegyenlítő kapacitásra vonatkozó követelményeknek, amelyek energiatermelő kapacitáshoz viszonyított nagysága nem haladhatja meg a 30%-ot.
• Az intézkedés célja az elosztórendszer-üzemeltetők általi hálózati csatlakozási eljárások felülvizsgálata és harmonizációja az egységes megközelítés érdekében.
• Az elosztó társaságoknak az egységes megközelítést kell alkalmazniuk a hálózati csatlakozási kérelmek elbírálásakor.
• Idén még több helyszínen kezdődnek meg beruházások, új alállomás létesül a teljesség igénye nélkül Debrecenben, Füzesabonyban, Gödön, Jászfényszaruban, Lepsénynél, Nyíregyházán, Pécelen, Sajókeresztúron, Soltvadkerten, Szombathelyen, Várpalotán és Zalaszentgróton. A 2024-re ütemezett alállomási korszerűsítések is hosszan sorolhatók Albertfalvától Békéscsabán, Győrön, Hévízen, Kisvárdán, Vecsésen és Zircen át Zuglóig
• Az új esztendőben jelentősen megélénkülnek a távvezetékifejlesztések is. Összesen több száz kilométeren újulnak meg egyebek mellett a Cegléd-Szolnok, Csongrád-Szentes, Jászberény-Nagykáta-Lőrinci-Nagybátony, Sajóivánka-Borsodnádasd, Sándorfalva-Kistelek-Kiskunfélegyháza-Kecskemét és Szabadszállás-Dunaújváros áramhálózati összeköttetések
• A már zajló és előkészületben lévő fejlesztések nélkülözhetetlenek a növekvő lakossági és ipari energiaigények kiszolgálásához, a nagyarányú elektrifikációhoz való alkalmazkodáshoz. Az iparági beruházások pedig előmozdítják a hazai zöldenergia-termelés és –tárolásgazdasági-versenyképességi szempontból is szükségszerű térnyerését Magyarországon.

A megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése

• A HET-ben a kormány azt vállalta, hogy egyszerűsíti a megújuló energiával kapcsolatos projektek engedélyezési eljárásait.
• Bevezet egy integrált, egyablakos eljárást a 0,5 MW-nál nagyobb nap- és szélerőművek engedélyezésére, ahol az engedélyt 75 napon belül ki kell adni.
• Az 50 kVA-t meg nem haladó háztartási méretű naperőművek esetében a kormány vállalta, hogy 2024 végéig megszünteti az átmeneti hálózati betáplálási stopot.
• A MEKH rendszeresen felülvizsgálja a korlátozást, és amint a hálózat képes a megtermelt villamos energia integrálására, a korlátozást fel kell oldani.
• A betáplálási stop 2024. január 1-jén a hálózat 93%-án megszűnt, ami a háztartások 84%-át érinti kedvezően.
• A tervezett intézkedés értelmében az erkélynapelemek tiltása megszűnhet, és bejelentési/regisztrációs kötelezettséget vezetnek be a 0,8 kW-osnál kisebb fotovoltaikus berendezések telepítése előtt.
• Az intézkedés előírja, hogy a kiserőművek csatlakoztatásának határideje ne haladja meg a két hónapot a bejelentéstől számítva, kivéve, ha a késedelmet olyan tényezők okozzák, amelyek nem tartoznak az elosztó hatáskörébe.

 Lakossági napelemhasználat és fűtéskorszerűsítés támogatása

• A lakossági napelemhasználat és fűtéskorszerűsítés támogatására indított pályázat keretében rászoruló háztartások két típusú tevékenységre kaphattak támogatást: napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra, valamint napelemes rendszerek telepítése saját fogyasztásra egybekötve nyílászárócserével, tárolókapacitás és elektromos fűtés kialakításával.
• A beruházásokat 2026. június 30-áig kellett befejezni.
• A kormány eredetileg vállalta, hogy a pályázat keretében 34 920 háztartás kap támogatást napelemes rendszerek telepítéséhez, és ezek közül 11 600 háztartás az elektromos fűtési rendszer, ablakcsere és tárolóegység kiépítésére is.
• A lassú pályázati elbírálás és a kivitelezési költségek alatt elszállása miatt a kormány csökkentette a lakossági napelemes pályázat nyerteseinek számát 30 974 darabra. A komplex projekteket érintő csökkentés miatt 7 385 háztartás kap támogatást, és a felszabaduló forrásokat a kormány középületek energiahatékonysági fejlesztésére fordítja.
• A kormány a negatív tapasztalatokra válaszul lezárta a napelemes pályázatot és új, Napelem Plusz Program néven futó kezdeményezést indított 75,8 milliárd forintos keretösszeggel, mely január közepétől nyújt támogatást napelem és tároló telepítésére.
• A Napelem Plusz Program célja, hogy tisztán költségvetési forrásból segítse a napelemes rendszerek elterjedését, és ezzel elősegítse az energiahatékonyság növelését lakossági szinten.
• Az új program keretében az érdeklődők idén januártól lehetőséget kapnak a napelemes és tároló telepítéséhez szükséges támogatás elnyerésére.

Zöldhidrogén-gazdaság kiépítésének ösztönzése

• Az intézkedéscsomag célja a megújuló hidrogén hazai termelésének és felhasználásának előmozdítása Magyarországon, különös tekintettel az iparra és a nehéz teherszállításra.
• A helyreállítási terv szerint Magyarországon "jelentős jogszabályi hiányosságok" akadályozzák a zöldhidrogén-ökoszisztéma kialakítását, ezeket azonosítani és kezelni kell 2024. szeptember 30-ig.
• Az Energiaügyi Minisztérium értékelést készít a szabályozási hiányosságokról, majd intézkedési tervet dolgoz ki az érdekeltek bevonásával, hogy biztosítsa a megújuló hidrogén uniós jogi kerettel való összhangját.
• A terv beruházások támogatásával segítené a hidrogéngazdaság hazai kiépülését, két fő területre összpontosítva: zöldhidrogén-termelés és hidrogénfelhasználás a szállítási szektorban.
• A zöldhidrogén értéklánc mentén projektek támogatása 2026. június végéig, beleértve legalább 30 MW hidrogéntermelő kapacitás létesítését.
• A megújulóenergia-termelés növelése is támogatható, mivel a zöldhidrogén-termelés általában nap- vagy szélenergia felhasználásával történik.
• A hidrogéngazdaság kiépítését támogatja legalább 40 darab hidrogén üzemanyagcellás kistehergépjármű és nehézgépjármű, minimum 7 darab hidrogénüzemű kistehergépjármű és nehézgépjármű beszerzésével, valamint legalább 5 darab hidrogéntöltő állomás telepítésével.

Biogáz/biometán stratégia és cselekvési terv

• A reform célja egy olyan stratégia és cselekvési terv kidolgozása, amely összhangban van az uniós irányelvekkel és akciótervekkel, és elősegíti a fenntartható biogáz- és biometántermelés elterjedését.

• A dokumentumok részletesen meghatározzák a biogáz/biometán előállítására szolgáló fenntartható nyersanyag-potenciált, az akadályokat a fenntartható biometán földgázhálózatba történő bejuttatásában, valamint a biometán-termelés üzleti modelljének fejlesztését.
• Célja a tervezett intézkedésekkel a melléktermékek és a szén-dioxid helyi értékesíthetőségének megteremtése a biometán-termelés során.
• A stratégia és cselekvési terv kidolgozásának határideje 2024. március 31., és a folyamat már zajlik a hírek szerint.

Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját

• A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul.
• A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
• Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.
• 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így levegőmennyiségből lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.
• Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.
• „Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú” – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.
• A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Rendszerhasználati díj változások